A Citi megmenekül, a piac tovább retteg - Ki a következő?

A Citigroup újabb segélycsomagot kapott, Henry Paulson pénzügyminiszter pedig a várakozások szerint ma újabb, a hitelintézeteknek szánt segélyakciót hirdet meg.

Miközben a bankok elmerülnek a vörös tintában, az adófizetők több százmilliárdnyi életmentő tartalékot fizetnek ki a számukra. "Ha minden más befuccsol, közbelép az állam" – összegezte a döntés logikáját a Harvard Business School professzora a New York Times-nak.

A hétfői tőzsdei mozgások mutatják a veszélyes folyamatokat: a Citi megsegítése után a pénzintézet papírjainak árfolyama emelkedni kezdett, csakúgy, mint a többi, állami mentőövet használó banké JPMorgan, Bank of America, Wells Fargo). Az állami segítségnyújtás növeli a bankok önbizalmát, amelyek így – érvel a lép – nagyobb kockázatokat vállalnak majd, tudva, hogy az állam mögöttük áll.

A befektetők ebben a helyzetben elkezdenek azon gondolkozni, melyik bank lesz a következő áldozat. Ha a bizalom csökken, a többi nagy hitelintézet is a Citigroupéhoz hasonló megállapodásra törekszik majd, amelynek keretében a kormány felvállalt plusz 290 milliárd dollárnyi járulékos veszteséget is.

Ezzel az elemzők szerint a Citi jelentős előnyre tett szert, mivel a veszteségei ellen védi Washington. A bank így alacsonyabb kamattal adhat hiteket és csak idő kérdése, hogy a többi, hátrányba került pénzintézet mikor folyamodik állami segélyért.

Az idő pedig fogy: a JPMorgan, a Wells Fargo és a Bank of America hatalmas tömegű lakossági hitelállományon ül, amelynek értéke folyamatosan csökken, így a cégek igyekeznek gyorsan új befektetési formákat találni a veszteségek pótlására.

Még rosszabb a kisebb bankok helyzete: mivel az állam szemlátomást a nagyokat támogatja, a befektetők inkább hozzájuk viszik majd pénzüket, a kis bankok pedig magukra maradnak.