Pénz- és tőkepiac

Fogynak a hazai alapok

Befektetés. Miközben a bankok egymásra licitálnak a magasabbnál magasabb betétkamatokkal, egyre kevesebb új befektetési alappal találkozhatnak az ügyfelek a piacon. Októberben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete mindössze két új befektetési alap nyilvános ajánlattételét engedélyezte: a K&H Pluszét és az OTP Jubileumét. A K&H másfél éves futamidejű tőkevédett alapja azzal próbál befektetőket szerezni, hogy ha lejáratakor a részvénypiacok a mostani nagyon alacsony szinthez képest emelkednek, de legalábbis nem változnak, minimum 20 százalékos hozamot ad nekik. Ha emelkednek a részvényárfolyamok, ennél magasabb nyereség is lehet persze az alapon. A jubileumi OTP-s alap egyik vonzereje az lehet, hogy folyamatos forgalmazású, vagyis bármikor ki lehet belőle szállni, ám az alapkezelő csak három év tartás után garantálja a tőke száz százalékának a visszafizetését.

A K&H-nak a már említetten kívül még két új garantált alapja van, amelyeknek a jegyzése november közepéig tart, több nagy alapkezelőnél, például a CIB-nél, az MKB-nál vagy a Raiffeisennél viszont egyáltalán nincs friss termék a palettán. A Credit Suisse Alapkezelő sem tervezi, hogy a közeljövőben új alapot indít Magyarországon, ám folyamatosan hozza be az anyacég meglévő, többnyire luxemburgi alapjait elsősorban a privát banki és intézményi befektetői réteg számára – közölte lapunkkal Szabó E. Viktor, a társaság befektetési igazgatója.

Az alapkezelők visszavonulása nem véletlen. A három százalékpontos jegybanki kamatemelés után immár 13 százalékot meghaladó kamatozású, ráadásul korlátlan állami garanciájú betétekkel nem könnyű versenyezni. „Egyre kevesebb tőke áramlik az újonnan induló alapokba” – mondta lapunknak Horváth István, a K&H Alapkezelő befektetési igazgatója. Míg korábban a K&H tőkevédett alapjai nemritkán 4-5 milliárd forintot is gyűjtöttek néhány hét alatt, a legutóbbi időkben már előfordult, hogy még az egymilliárd forintot sem érte el a jegyzések értéke. Ez pedig rossz hír az alapkezelőknek, ötmillió eurónál (1,3 milliárd forint) kisebb vagyon esetén ugyanis az alapokat már nem könnyű költséghatékonyan működtetni. Ennek ellenére a K&H nem tervezi, hogy leáll az új alapok indításával. „Azt szeretnénk, hogy az ügyfelek mindig találjanak új alapot a K&Hfiókokban, ahogy már megszokták” – magyarázza Horváth.

Valószínűleg a lanyhuló érdeklődésnek tudható be az is, hogy a jegyzési időszakok is folyamatosan hosszabbodnak. A garantált alapoknál korábban nagyjából egy hónapot adtak az alapkezelők a befektetőknek a jegyzésre, az OTP Jubileum befektetési jegyeit azonban már csaknem két és fél hónapon át, egészen december 31-ig lehet jegyezni. A Concorde Alapkezelő pedig a múlt hónapban kérvényezte a PSZÁF-tól, hogy engedélyezze két alapja jegyzési pe-riódusának meghosszabbítását.

Miközben az új tőke gyűjtése egyre nehezebb, a siralmas hozamok láttán meglévő megtakarításokat is folyamatosan vonják ki a befektetők az alapokból. Magyarországon különösen rossz helyzetben vannak az alapkezelők, ugyanis a részvénypiac mellett az állampapírok is rendkívül gyatrán teljesítettek az elmúlt hónapokban. Emiatt még az igen alacsony kockázatú, általában stabil, látra szóló hozamot nyújtó likviditási alapok között is akadt olyan, amely októberben negatív hozamot ért el. A tőkekivonás emiatt a múlt hónapban rekordütemre gyorsult. A MoneyMoon pénzügyi tanácsadó cég adatai szerint a pénzpiaci és likviditási alapokból összesen csaknem 90 milliárd, a rövid és hosszú kötvényalapokból mintegy 30 milliárd, az ingatlanalapokból pedig közel 100 milliárd forintot vittek el a befektetők. HB


Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek