Nem viccelnek: új fővárosa lesz Magyarországnak, rögtön kettő is – megmondta a szakértő, mit fog okozni a gazdaságnak
Meglepő kijelentést tett a napokban az egyik ismertebb gazdasági szakértő. Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője, egyben a BCE egyetemi docense arról írt, hogy bizonyos értelemben lesz új főváros Magyarországon, rögtön kettő is.
A Magyarország új fővárosára való utalás nem először merül fel: erről már két éve is beszélt Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Ezúttal viszont Sebestyén Géza már rögtön két várost nevezett meg, amelyek betölthetik ezt a funkciót.
Új főváros Magyarországon: rögtön kettő is lesz
Mindezt arra alapozza, hogy a magyar gazdaság talán még sosem kapott egyszerre két ilyen erős növekedési motort. „A történet egyszerre szól iparról, a jövő technológiáiról és arról, hogyan válik két magyar város az elektromos autók új fellegvárává” – írta véleménycikkében az Infostarton.
Sebestyén Géza felhívta rá a figyelmet, hogy 2025. szeptember 26-án Debrecenben olyasmi történt, amihez foghatót utoljára talán a vasút érkezésekor látott a város. Hétévnyi várakozás, viták és jó néhány nemzetközi válság után átvágták a szalagot Európa legmodernebb elektromosautó-gyárának kapujában. A BMW debreceni üzemének megnyitója nem csupán egy ipari esemény volt, hanem
a magyar gazdaságtörténet új fejezetének kezdete.
A gyár, amelyet a Covid, a csiphiány és a háborús bizonytalanság sem tudott megállítani, végül a cívisvárosban talált otthonra. Pedig egy hajszálon múlt, hogy Kassa mellett épüljön fel. Sebestyén Géza kiemelte, hogy a Neue Klasse elektromos iX3-as modellje egy olyan gyárban gördül le a sorokról, amely alapjáraton teljesen fosszilismentes, sőt, saját naperőművel táplált. „Aki végigsétál a hatalmas csarnokokon, láthatja, hogy ez nemcsak egy autógyár. Ez a jövő iparának előszobája” – értékelt.
Szerinte az évi 150 ezer jármű kapacitást és az autóipar tipikus értékláncarányait figyelembe véve a debreceni BMW-gyár hazai hozzáadott értéke elérheti az évi 650–700 milliárd forintot. Ha pedig ehhez a multiplikátorhatást is hozzávesszük (vagyis a pozitív hatásokat a beszállítók, a logisztika, az éttermek, a lakáskiadók vagy a helyi fodrászok szintjén), akkor a teljes impakt elérheti
a magyar GDP 1-1,5 százalékát is.
És ez nem minden, ugyanis a magyar autóipari sikertörténetek sorában a fenti csak egy a friss történetek közül. A BYD szegedi gyára, amely a kínai villanyautó-óriás első európai bázisa lesz, 2026-tól ugyancsak ontani fogja az autókat és emeli a GDP-t. Igaz, eleinte csak részkapacitáson, évi 150 ezer autós volumennel, ám még ez is hozzáadhat 0,5–0,7 százalékpontot a magyar GDP-hez. Ha pedig teljes kihasználtsággal pörög majd az üzem, akkor ez az érték akár dupla ennyi is lehet.
Debrecen és Szeged nem viccel. A BMW és a BYD gyárai nemcsak autókat gyártanak, hanem konkrétan GDP-t. A két város úgy tolja meg a magyar gazdaságot, mint egy tuningolt villanymotor a Hungaroringen. Egy gyár nem csinál nyarat? Dehogynem! Ez nem csak autógyártás, ez gazdaságtörténet.
Ha minden így megy tovább, Debrecen és Szeged lesznek a magyar gazdaság új fővárosai
– jelentette ki. Ez a két gyár együtt tehát már 2026-ban nagyjából 2 százalékkal növelheti a magyar GDP-t, hosszú távon pedig a hatás inkább 3 százalék körül várható. Vagyis Debrecen és Szeged tartós, erős motorja lesz a hazai gazdaságnak. Ugyanakkor megjegyezte, hogy a kacskaringóssá váló világpiaci útviszonyok miatt jöhetnek még zökkenők az úton.
- Az exportkereslet,
- a hazai beszállítók aránya
- vagy az energiaárak
beleszólhatnak abba, hogy a két üzem mennyi értéket termel majd Magyarországnak. De összességében a tanulság mégiscsak az Sebestén Géza szerint, hogy nem szabad lenézni a gyárakat, csak mert nem látszik a hatása azonnal. „Ez nem egy csarnok, ez a jövő” – zártja bejegyzését a szakértő.
