A krízis hatásai és várható bankpiaci illetve reálgazdasági következményeiről elhangzott: a bankszektorban lassulás várható idehaza és az EU-ban egyaránt, az Uniónál ez 6-10 százalék lehet jövőre – fejtette ki Nagy Márton az MNB igazgatóhelyettese. A magyarországi lakossági hitelállomány kismértékben csökkenhet 2009-ben –a fogyasztási, a személyi és az autóhitelek miatt – míg a jelzáloghitelezésben csak lassulás prognosztizálható, de visszaesés nem – jelentette ki Harmati László az FHB Kereskedelmi Bank vezérigazgatója. A válság egyik markáns hatása az lesz, hogy a bankszektorban jelentősen átalakul a hitelközvetítés a kis hitelbutikok kárára, a nagyobb, szofisztikáltabb hálózatok azonban előnyt kovácsolhatnak a helyzetből – derült Nagy Ernő a Fundamenta ügyvezetőjének előadásából. A befektetési vonalon új folyamatok jelentek meg, a Pioneer Alapkezelő Zrt. Befektetési igazgatja, Fórián Szabó Gergely szerint ma – szemben a korábbi válságokkal – már az eddig kockázatkerülő befektetők is a rizikósabb termékek felé fordulnak. A felügyeletek helyzete is megváltozik a jövőben, s szabályozásalapú vizsgálatokról áttérnek a kockázat alapú elemzésre, s a felügyeleti munka középpontjába a részpiacok stabilitását kell helyezni Náray László, a PSZÁF felügyeleti tanácsának tagja szerint. A válság kialakulásával kapcsolatban Gergely Károly a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. Elnök-vezérigazgatója úgy vélekedett,m hogy abban jelentős szerepe volt a nagy, nemzetközi könyvvizsgáló és a hitelminősítő házaknak is.
Rendszerhiba keletkezett
A pénzügyi válság kialakulásában jelentős szerepe volt a nagy, nemzetközi könyvvizsgáló cégeknek – amelyek évente többször is kötelesek átvizsgálni a bankok mérlegeit –, és a hitelminősítő házaknak – mondta a válság kialakulásával kapcsolatban Gergely Károly a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. elnök-vezérigazgatója a társaság belső konferenciáján. Tekintettek arra, hogy az olyan, utóbb roppant kockázatos értékpapírokat, mint a most szeptemberben csődöt jelentő Lehman Brothers kötvényeit is AAA osztályzatúra minősítették, illetve a könyvvizsgálók sem hívták fel a figyelmet az anomáliákra . Az elnök-vezérigazgató Soros György legújabb, A pénzügyi piacok új paradigmája című kötetét citálva, a tőkepiacokon kialakult szuperbuborékkal kapcsolatban elmondta: az egyik komoly hiba az volt, hogy a bankok egyre hosszabb távra egyre alacsonyabb kamatokon hiteleztek meg mind szélesebb rétegeket. A buborék kialakulásában szerepe volt annak is, hogy a piacok globalizációja miatt ma már túl gyors a termékek elterjedése és a pénzpiaci változások is azonnal megjelennek a világ minden sarkában. Ugyanakkor probléma, hogy miközben a tőkepiacok globalizálódtak nem jött létre egy ugyancsak nemzetközi felügyeleti rendszer. Emiatt rendszerhiba keletkezett – mondta Gergely Károly.
11 éve a Fannie Mae…
Amikor a hazai lakás-takarékpénztári rendszer 11 évvel ezelőtt létrejött, egy ízben Frankfurtban a Fannie Mae egyik igazgatója azt mondta egy konferencián, hogy a lakás-takarékpénztári rendszer nem jó és világszerte az amerikai jelzáloghitelezési rendszert kellene átvenni – emlékszik vissza Gergely Károly. Mára azonban kiderült: az a rendszer távolról sem volt tökéletes, hiszen a válságban éppen az lett az első amerikai pénzintézet, amelyet államosítottak. Ezzel szemben a lakás-takarékok azóta is rendben működnek, még most is, a válság közepén. Az elnök-vezér úgy véli a jelenlegi helyzetben éppen ezért az öngondoskodás felértékelődésére lehet számítani.
Kik lesznek a túlélők?
Charles Handy ismert menedzsmentguru szerint ezt a válságot csak azok a vállaltok élik majd túl, amelyek nemcsak költségeiket képesek csökkenteni és profitábilisak tudnak maradni ebben, hanem azok, amelyek ezzel együtt valami különlegeset, egyedit képesek nyújtani ügyfeleiknek – hívta fel a figyelmet bevezetőjében Gergely Károly.
Jelentős a leánybankok külső finanszírozási kitettsége
A magyar bankrendszer külső finanszírozása közel 60 százalékban német, osztrák és olasz bankoktól függ – derült ki a Nagy Márton a Magyar Nemzeti Bank igazgatóhelyettesének előadásából. Így ezen országok bankjainak nagy szerepe van abban, hogy milyen a magyar bankrendszer forrásellátottsága. A hazai bankrendszerben jelentős problémákat okozna, ha a magyar leányok ezen országokban működő anyabankjai nem finanszíroznák őket. Holott erre nagy szüksége van a magyarországi hitelintézeteknek, hiszen a hosszú, olykor akár évtizedes lejáratú eszközeiket rövid, néhány hónapos, megújuló külföldi forrássokkal kell, hogy fedezzék. Nagy Márton szerint az anyabankok mindenképp kénytelenek lesznek finanszírozni a lányaikat, különben a hitelminősítők lerontanák azok besorolását, ez pedig vissza hatna a tulajdonosra. Azonban az MNB a jelenlegi helyzetben nem számít ennél sokkal többre, ugyanakkor, ha a magyar bankok esetében csak a meglévő forrásokat újítják meg, akkor jövőre nem lesz növekedés. Az Európai Unióban 2009-ben már most egyenesen a bankrendszer 6-10 százalékos mérlegfőösszeg csökkenésre számítanak a szakértők.
Visszafertőzhetjük Nyugat-Európát
Ha megborulna a kelet-európai bankrendszer az vissza hatna az anyabankokra, azokon keresztül pedig az egész európai bankrendszert megérezné ezt. Vagyis a kelet-európai bankrendszer (ha magára hagyva bajba kerülne – a szerk.) képes lenne akár visszafertőzni egész Európát – mondta Nagy Márton.
Divergencia kockázatok
A forrásszerzési lehetőségeken dől el majd el, hogy a magyar gazdaság mennyire nőhet majd jövőre, ugyanis a hazai bankrendszer átlagos külföldi finanszírozása 50 százalék körül alakul. Az OTP-nek ugyan nincs külföldi anyabanki forrása, de egyéb csatornákon van külföldi forrásszerzési kitettsége, s ezek megújításának van némi kockázata a jelenlegi helyzetben – vélekedett a jegybank igazgatóhelyettese. A magyar bankfinanszírozási programról elmondta: fontos, ugyanis ezáltal maradhatnak versenyképesek a magyar bankok, mivel az egyre szűkülő nemzetközi forrásokból azon hitelintézetek, amelyek esetleg állami háttérrel is bírnak, könnyebben jutnak majd likviditáshoz. Tehát a bankok versenyképes tőkehelyzetének kialakítása a hitelprogram fő célja. (Elhangzott, hogy a befektetők ma már 12 százalékos fizetőképességi mutatót várnak el a hitelintézetektől.) Azon országok pedig, ahol a bankok éppen az állami tulajdon miatt könnyebben képesek forrást szerezni, meg tudják fogni a válságot és gazdaságaik gyorsabban tudnak majd növekedni. Ugyanakkor éppen ez növelheti a különbséget az euró-zóna és a többi EU tagállam között (tekintettel a nyugati nagy bankmentő programokra), mert az euró-övezeti bankoknak adott forrásokat a hitelintézetek a saját anyaországi hitelezés finanszírozására fordítják majd, nem pedig a leánybankok forrásellátására (ezért is szükséges a hazai bankokat forráshoz juttatni – a szerk.). Mindez pedig növekedési divergenciát eredményezhet, vagyis újra nyílhat az olló a fejlettebb és a fejlődő országok növekedési üteme között. Azon kell dolgozni, hogy ez ne így legyen – jelentette ki a jegybank szakértője. Nagy Márton bírálta az európai válságkezelést is, szerinte ugyanis annak uniós szinten egyeztetve kellene megjelennie.
Csökkenő jövedelmezőség
A jegybanki szaktérő úgy látja a kelet-közép-európai bankok nagyon jövedelmezőek voltak, ám a recesszióban jelentősen csökken majd a nyugat-európai és a KKE-régió banki ROE (tőkearányos megtérülés) mutatói közötti közel kétszeres szorzó. Ezt pedig el kell fogadniuk az anyabankoknak, amelyek eddig igen jól kerestek a régióban.
Nagy kockázat, ha bankok nem vállalnak kockázatot
A jelenlegi helyzetben megjelent egy újabb probléma – mutat rá az MNB igazgatóhelyettese – mégpedig, hogy a bankok ma már annyi kockázatot sem vállalnak, amennyit kellene. (Az túlzott banki óvatosság vállalati és lakossági hitelfelvevői oldalon a kölcsönhöz jutás szigorodását és persze drágulását vonja magával – a szerk.)
Csak lassulás lelsz a jelzáloghitelezésben
A teljes lakossági hitelállomány ugyan némileg csökkenhet jövőre – a fogyasztási, a személyi és az autóhitelek miatt – ugyanakkor a jelzáloghitelezésben csak lassulást, s nem állománycsökkenést vár Harmati László az FHB Kereskedelmi Bank Zrt. vezérigazgatója. A bankár rámutatott egy másik jelentős problémára, mégpedig, hogy nagy a bankok független hitelközvetítői kitettsége – amelyek többnyire nem működnek jól –, így a válság egyik hatása, hogy várhatóan saját hálózatokat fognak szervezni a hazai hitelintézetek. Problémásnak látja, hogy a jutalékrendszer miatt a független hitelközvetítő cégeknek megérte ide-oda mozgatni az ügyfeleiket, így a hitelkiváltás mértéke már elérte az állomány 18-19 százalékát, amely a magyarnál sokkal nagyobb hitelállományokkal rendelkező nyugati országok hitelközvetítésére jellemző. E mellett felütötte a fejét a nemfizető ügyfelek egyik bankból a másikba vitele is.
Az euró-hiteleké lesz a főszerep
Nem számít a svájci frank és a japán jen hitelek visszatérésére Harmati László. A bankár szerint jövőre az euró-hitelek veszik át a főszerepet. Ugyanakkor a bankok szemében a minőségi hitelezés felértékelődik, szigorodnak a hitelezési feltételek, s a megpróbálják kihasználni a meglévő ügyfeleikben rejlő potenciált. Ugyanakkor eltűnhetnek a hitelfelvételi akciók is – vélekedik Harmati László.
A nagy hálózatok nyerhetnek
Megindulhat a kiszorítás a banki hitelközvetítői piacon – vélekedik Nagy Ernő a Fundamenta-Lakáskassza Lakás-takarékpénztár Zrt. ügyvezetője. A kisebb hitelbutikok és hálózatok kiszorulhatnak a piacról, míg a nagyobb, jelentősebb már tapasztalatot felhalmozott, stratégiai jelentőségű hálózatok felértékelődnek a partnerbankok szemében, így a Fundamenta Személyi Bankár hálózat is. A hitelbutikok komoly problémákkal kerülnek szembe, s nem tudják majd tartani a lépést a piac változásaival. Az ügyvezető is úgy látja, hogy felértékelődik az ügyfélállomány szerepe. Nagy kérdés mindemellett, hogy a jövőben miként néz majd ki a lakáshoz jutás támogatásának rendszere. Nagy Ernő úgy véli az egyelőre olyan maradhat, amilyen jelenleg, a választások előtt nem számít változásokra.
Új tendenciák a befektetési piacon
Szokatlan folyamatra hívta fel a figyelmet a konferencián Fórián Szabó Gergely a Pioneer Alapkezelő Zrt. befektetési igazgatója, mint mondja: olyan ügyfelek is megjelentek a piacon, akik eddig nem fektettek be kockázatosabb eszközökbe, a korábbi válságoknál ilyet nem tapasztaltak. Érdekes, hogy globálisan e mellett még mindig igen magas a kockázatkerülési mutató, ami a Lehman Brothers csődje után felszökött egészen 80 százalékig, ez pedig a mutató történetében messze a legmagasabb érték. Bár azóta némileg csökkent a mutató szintje, de még mindig rendkívül magas.
Hatalmas reálhozamok
A szakértő a kötvények jövőbeni hozamáról úgy vélekedik, hogy a jelenlegi magas hozamú papírok és a jövőben 3 százalékra várt miatt a most megvehető 5 éves államkötvények mintegy 7,4 százalékos reálhozamot tartalmaznak. Persze a jövőben a konvergencia miatt esik majd a kötvényhozam is, így az újabb kibocsátású papírokon kisebb lesz a reálhozam.
Erős recessziót áraz a részvénypiac
A tőzsdei ágazati kurzuszuhanásokat nézve erős recessziót áraz a piac – mondta Fórián Szabó Gergely. A nyersanyag előállító cégek például év eleje óta közel 60 százalékos árfolyamesést szenvedtek el, így a legrosszabb teljesítményt mutatják. Rosszabbat, mint a hátulról második pénzügyi rendszer, amelynek mintegy 54 százalékkal zuhant az árfolyama. A negatív ranglistán a harmadik az ipari javakat előállító szektor a maga közel 51 százalékos árfolyamvesztésével. Történelmi mélyponton vannak a P/E mutatók is, még a már sok cég esetében jelentősen csökkentett eredmény előrejelzések alapján is.
Új típusú felügyelet kell
A felügyeletek helyzete is megváltozik a jövőben, s szabályozásalapú vizsgálatokról áttérnek a kockázat alapú elemzésre – vélekedik Náray László, a PSZÁF felügyeleti tanácsának tagja. Úgy látja, a felügyeleti munka középpontjába a részpiacok stabilitását kell helyezni. Paradigmaváltásra van szükség a felügyeleteknél és úgy látja a jövőben több információra lesz szükség a piaci szereplőktől. Jelentős változás még, hogy a meghatározó piaci szereplőket jobban szemmel tartják majd a felügyeletek, mint a kisebb játékosokat.
A rend akkor áll helyre, ha…
A kialakult válság okának nem annyira a bankárok felelősségét, sokkal inkább a mind speciálisabbá, összetettebbé váló pénzügyi termékekkel kapcsolatos információvesztést látja Náray. Ugyanis, sokszor sem a hitelminősítők, sem a befektetők, sem a felügyeletek nem voltak elég információ birtokában, aminek segítségével pontosan meg lehetett volna állapítani egy-egy konstrukció valós kockázatait és fedezetigényét. Éppen emiatt a jelenlegi válságban a kockázatok szintjéhez képest lecsökkent a tartalékok szintje. Ilyen esetben a kockázatok erősebb kilengése során a rendszer összeomlik – mondja a felügyeleti tanács tagja. A rend pedig csak akkor áll majd helyre a piacokon, ha a kockázatok és a tartalékok egyensúlyba kerülnek – vélekedik Náray László.
