Meglepte a piacot az MNB!
A döntés részleteiről később részletes tájékoztatást is ad a jegybank, a lépés valószínűleg a szintén most megjelent inflációs jelentés kedvezőbb pályája támasztotta alá. Az október 22-ei 300 bázispontos, rendkívüli emelés óta volt 11,5 százalék az irányadó ráta, amelyet még a pénzügyi rendszer megingása, és a forint elleni várható támadás kényszerített ki.
A kötelező tartalékrátát egyúttal az eddigi 5 százalékról 2-re csökkentette az MNB, ami szintén jelentős monetáris lazításnak számít.
A Monetáris Tanács a következőkkel indokolta döntését:
Az elmúlt hónapokban a nemzetközi pénzügyi rendszert megrázó válság alapvetően változtatta a meg a magyar gazdaság pályáját. Az elkövetkező időszakban mind a gazdasági növekedés, mind az infláció számottevően alacsonyabb lehet a korábbi várakozásoknál. A gazdaság átmeneti visszaesése, majd enyhe élénkülése mellett az infláció a monetáris politika számára releváns horizonton jelentős mértékben a 3 százalékos cél alá kerülhet.
A globális kockázatvállalási hajlandóság visszaesése és a likviditás szűkülése elkerülhetetlenné teszi a magyar gazdaság külső finanszírozási igényének további csökkenését, ami a hazai gazdasági szereplők kiadásai és jövedelmei közötti rés záródásán keresztül valósulhat meg. Különösen nehézzé teszi az alkalmazkodást, hogy a pénzügyi válság következtében az ország legfontosabb külkereskedelmi partnereinek növekedése is számottevően lelassult, így a külföldi és belföldi kereslet korrekciója párhuzamosan zajlik.
A nemzetközi és a hazai konjunkturális kilátások romlása az infláció pályájában is jelentős elmozdulást eredményez a korábbi várakozásokhoz képest. A belső kereslet gyengülése mellett a világgazdaság felől érkező, az olaj-, nyersanyag- és élelmiszerárakhoz köthető inflációs nyomás érdemi csökkenése is gyorsabb dezinflációhoz vezet.
Egy hónappal ezelőtt – az általános kockázatvállalási hajlandóság visszaesése, a globális likviditás szűkülése és az ország külső adósságának finanszírozhatóságát illetően felmerült bizalmatlanság közepette – a forint árfolyamára a fundamentálisan indokolható mértéket jóval meghaladó leértékelődési nyomás nehezedett. A rendkívüli helyzetben a Monetáris Tanács 2008. október 22-én az alapkamat 300 bázispontos emelése mellett döntött, a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitásának megőrzése, a tőkekiáramlás és a leértékelési várakozások további erősödésének megfékezése, valamint a forint elleni spekuláció megdrágítása érdekében.
A Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás valamint a tervezett költségvetési kiigazító lépések csökkentették az ország külső adósságának finanszírozási kockázatait, ami növelte a monetáris politika mozgásterét. A Monetáris Tanács ezért az alapkamat csökkentése mellett döntött. További csökkentések előtt akkor nyílik tér, ha a tőkeáramlások folytonosságát és a pénzügyi közvetítő rendszer stabilitását övező kockázatok mérséklődése folytatódik.
