A társaság adatai szerint márciusban nagyjából 24, az első három hónapban pedig összesen 33 milliárd forintot vettek ki a befektetők a nagyobb hazai alapokból. Ez eredményezte azt, hogy a hazai befektetési alapok vagyona tovább csökkent. A Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint alig több mint 2250 milliárd forint maradt a befektetési alapokban a hónap végére.
A megtakarítási szerkezeten belül a kockázatmentes, kiszámítható teljesítményű eszközök nyernek teret, számottevő friss tőke az első három hónapban csak az alacsony kockázatú likviditási alapokba áramlott. Ezek a MoneyMoon adatai szerint az első negyedévben 33 milliárd forint értékben adtak el új befektetési jegyeket, rajtuk kívül csak a részvénytúlsúlyos alapoknál volt tőkebeáramlás, 1,2 milliárd forintnyi. A hozamok alapján is ez a két alapkategória volt az, amelyik a leginkább megszolgálta a bizalmat: a Bamosz adatai szerint a likviditási alapok átlagos három hónapos hozama 2,72 százalékos volt, a részvény- és részvénytúlsúlyos konstrukciók pedig bő egy százalékot szedtek magukra. Míg azonban a likviditási alapok hasonlóan teljesítettek, a részvényalapoknál nagy volt a szórás. A kategória nyertesei az első negyedévben a feltörekvő piaci konstrukciók voltak, ezek közül az Aegon Russia, a Pioneer Aranysárkány, valamint az OTP és a K&H feltörekvő alapjai is 20 százalék fölötti árfolyamnyereséggel fejezték be az első negyedévet.
Az első három hónap legnagyobb vesztesei egyértelműen az ingatlanalapok voltak. A konstrukciókban megrendült a bizalmat jelzi, hogy bár jó részüknél szüneteltek a kifizetések, a befektetők 35,8 milliárd forintot vettek ki belőlük, vagyonukat pedig még tovább csökkentették a nagymértékű leértékelések. A január és március között legroszszabb teljesítményt elért öt alap között négy az ingatlanpiacon befektető konstrukció volt, közülük a Biggeorge’s-NV 4. árfolyama csaknem megfeleződött, az Európáé pedig a negyedénél is nagyobbat esett.
A hosszú kötvényalapok három hónapos átlaghozama –7,2 százalékos, a rövideké –6 százalékos lett. A pénzpiaci alapok is mindössze 1,16 százalékot szedtek magukra. Jól járt viszont az, aki külföldi állampapírba fektette a forintjait. „A nem forintban denominált alapok esetében a hazai fizetőeszköz gyengülése növelte a hozamokat, a fejlett piaci kötvényalapok mutatták a legjobb teljesítményt” – mondja Kiss. A Budapest Euró pénzpiaci alap például 21 százalékosnál is magasabb, az Aegon nemzetközi kötvényalapja pedig csaknem 18 százalékot hozott a befektetőknek az év eleje óta. A gyengén teljesítő hazai kötvényalapoknál az első három hónapban folytatódott a tőkekivonás, a rövid lejáratú papírokba fektető konstrukciókból több mint 13 milliárd, a hosszú kötvényalapokból bő egymilliárd forint távozott. A pénzpiaci alapok sem kerülhették el a tőkevesztést: a hűtlen befektetők január óta 17,7 milliárd forintot vittek el belőlük.
