Soha nem volt még ennyire érzékeny téma a pénzügyi szolgáltatók vezetőinek jövedelme, mint most: a világgazdasági válság, a Wall Street összeomlása, a piaci szereplőknek nyújtott állami mentőcsomagok, és az ismétlődő kongresszusi meghallgatások folyamatosan napirenden tartják a kérdést – írja a témáról írt cikkében a Bloomberg Markets nevű gazdasági magazin.
„A vezetői fizetésekkel kapcsolatos, mostani támadási hullám minden eddiginél jóval komolyabb” – nyilatkozta a lapnak Samuel Hayes, a Harvard Business School befektetési banki területtel foglalkozó professzora.
„A drasztikus mértékű gazdasági visszaesésért – tette hozzá – a Wall Street-et okolják, és a még mindig nagyon magas vezetői juttatások ennek tükrében gyalázatnak tűnnek.” A lap példaként hozz fel Vikram Panditnak, a Citigroup első emberének az esetét, aki a bank közgyűlésén hosszas magyarázkodásra kényszerült: ugyanis, miközben a Citi összesen 45 milliárd dolláros segítséget kapott az amerikai államtól, ő 2008-ban 38 millió dolláros bevételhez jutott fizetés és egyéb jövedelmek formájában. Pandit viszont egy kongresszusi meghallgatáson tudatosította, hogy nem hagyja hidegen ez az ellentmondás. Közölte: 2009-től kezdődően, amíg a Citi nem lesz nyereséges, ő évi egy dolláros fizetést irányoz elő magának.
A lap összesítése szerint mindenesetre a vezetői fizetéseket nem hagyta érintetlenül a válság: a Top 50-be tartozó, pénzügyi szolgáltatók élén tevékenykedő vezérigazgatók átlagos éves fizetése 25 százalékkal – 13,15 millióról 9,83 millió dollárra – csökkent tavaly, és ez a tendencia várhatóan az idén is folytatódik majd. Mindenesetre – szögezte le egy, a lapnak nyilatkozó szakértő – a vezetői juttatások csökkentésének kérdésében nem a kormányoknak, hanem az igazgatóságoknak van döntő szavuk, és egyáltalán nem biztos, hogy ők hirtelen mérsékelni kezdik a fizetéseket, és hajlandók érdemben tárgyalni a témáról a részvényesekkel.
Azt sem lehet tudni – tette hozzá -, hogy a mostani lépések, amiket látunk, csak egy válság közepén zajló show-nak az elemei, vagy egy hosszabb folyamat kezdetét jelentik. Persze azért történtek konkrét kormányzati lépések is: Barack Obama amerikai elnök ez év februárjában gyakorlatilag megtiltotta, hogy a gondban lévő pénzügyi szolgáltatók megsegítését célzó Troubled Asset Relief Programban (TARP) részt vevő bankok vezetői bónuszt kapjanak.
Ha ugyanis az adott bank legalább 500 millió dollárt kapott a TARP keretében, nem adhat jutalmat sem az öt legjobban fizetett vezetőnek, sem a húsz legjobban kereső alkalmazottnak.
A legjobban fizetett vezérigazgatók
(amerikai székhelyű pénzügyi szolgáltatóknál, 2008-as jövedelem alapján, millió dollárban)
Lloyd Blankfein Goldman Sachs 42,95
Kenneth Chenault American Express 42,75
Vikram Pandit Citigroup 38,24
Jamie Dimon JP Morgan Chase 35,72
Brian Duperreault Marsh&McLennan 24,80
Amikor kiderült
A felsővezetői fizetések nyilvánosságra hozatalát Henry Paulson amerikai pénzügyminiszter segítette elő 2008 októberében, amikor úgy döntött, hogy az állam közvetlen részesedést szerez a legnagyobb bankokban. Akkor kilenc hitelintézetet segítettek ki, összesen 125 milliárd dollárral az éppen induló TARP keretében. Azóta az érintett piaci szereplők száma közelíti a hatszázat.
