BUX 43,662.95
-1.10%
BUMIX 3,808.63
+0.43%
CETOP20 1,884.01
+0.01%
OTP 9,358
-1.70%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
-0.29%
0.00%
ZWACK 17,500
+1.16%
0.00%
ANY 1,565
-0.95%
RABA 1,120
+1.82%
0.00%
+0.78%
0.00%
+1.43%
-1.17%
-6.53%
+0.90%
0.00%
+0.43%
OTT1 149.2
0.00%
0.00%
MOL 2,886
-2.30%
+0.39%
ALTEO 2,950
+3.51%
0.00%
+0.22%
0.00%
-5.08%
+0.80%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
+0.17%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
-0.44%
+0.51%
+0.43%
-1.21%
-2.86%
+1.93%
+0.92%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Két hónap fegyverszünet

Még hatályba sem lépett, de már botrányt okozott az egyoldalú banki szerződésmódosítások szigorításáról szóló törvény, amelyet még márciusban fogadott el a parlament. Ennek következtében szinte biztos, hogy az elkövetkező hatvan napban nem változtatják ilyen módon a kölcsönszerződéseket a hazai hitelintézetek.

Néhány magyar bank ugyanis levélben értesítette ügyfeleit az elmúlt hetekben, hogy a törvény augusztusi hatálybalépése után milyen okokra hivatkozva módosít egyoldalúan a szerződési feltételeken. Ezekben a levelekben olyan indokok is szerepeltek, mint például az alkalmazottak fizetésének vagy a hirdetési kiadásoknak a változása.

Bajnai Gordon miniszterelnök – részben valószínűleg a levelek kiváltotta felháborodás miatt – a múlt pénteken megbeszélésre hívta a Magyar Bankszövetséget, ahol cinikusnak nevezte az előbbiekben felsorolt és az azokhoz hasonló szerződésmódosítási indokokat. Felcsuti Péter, a szövetség elnöke ugyanakkor úgy vélte, hogy az egyoldalú szerződésmódosításról szóló törvény rossz volt, a bankok csak találgatták, hogy azt miképpen lehetne betartani. Végső soron mindkét félnek igaza van, hiszen a levelekben szereplő indokok kétségkívül felháboríthatják az adósokat, viszont a tavasszal elfogadott törvény nem csupán lehetővé tette az ilyen okok megfogalmazását a bankoknak, hanem kis túlzással ki is kényszerítette azokat.

A megbeszélés végül konstruktívnak bizonyult. A legfontosabb eredménye talán az, hogy a bankszövetség megígérte: hatvan napig felfüggesztik a szerződésmódosításokat a hazai hitelintézetek. Kiskapu azért most is maradt; ha ugyanis valamilyen piaci változás ezt mégis szükségessé teszi, akkor a PSZÁF-fal egyeztetve módosíthatnak a hitelintézetek.

A moratórium ideje alatt a kormány előkészítené a márciusban elfogadott törvény módosítását, illetve egy kötelező érvényű magatartáskódexet is összeállítanának – a PSZÁF és a Gazdasági Versenyhivatal bevonásával –, amelyben a hitelekkel kapcsolatos összes kérdést szabályoznák.

A találkozón szóba került a múlt héten az Európai Unió által elfogadott lakásmentő csomag gyakorlati kivitelezése is: július 28-tól a bankok igénybe vehetik az állami garanciát, és az ügyfelek a legtöbb hitelintézetnél elérhetik majd a terméket.

A miniszterelnök szeretné elérni azt is, hogy a bankok fogalmazzák meg egyértelműbben az ügyfelek számára, mi alapján nőnek, illetve csökkennek a törlesztőrészleteik. Cél még a kis- és középvállalatok finanszírozásának a javítása – egy ma létrehozandó bizottság vizsgálhatja majd, hogy miképpen juthatnának a kkv-szektor szereplői a jelenleginél gyorsabban forrásokhoz.

Bár az eddig bejelentett európai szabályozási reformtervek elsősorban a rendszerszintű kockázatok mérséklését célozzák a pénzügyi szférában, a magyar kezdeményezéshez hasonló, fogyasztóvédelmi jellegű intézkedésekre is van példa. Nagy-Britanniában a pénzügyi felügyelet azt tervezi, hogy közzéteszi azoknak a bankoknak és biztosítóknak a listáját, amelyek szolgáltatásaival kapcsolatban a legtöbb fogyasztói panasz merül fel. A pénzügyi termékek öt kategóriáját vizsgálnák: a banki szolgáltatásokat, a jelzáloghiteleket, az általános biztosítási termékeket, az élet- és nyugdíjbiztosításokat, valamint a befektetési szolgáltatásokat.

Nagy-Britanniában egyébként az elmúlt hetekben valóságos nagyüzem zajlott a banki reformtervek bejelentésében. A felügyelet intézményi kereteit egy új testület, a pénzügyi stabilitási tanács létrehozásával módosítanák. A hitelintézeteknek nagyobb tőke- és likvid tartalékokkal kellene működniük, s előírnák a számukra, hogy az egyes termékek kockázatait világosan és nagy betűkkel tüntessék fel az ügyfeleknek adott tájékoztatáson.

Szigorodnának a bankokra vonatkozó vállalatirányítási szabályok is: egy kormányzati felkérésre született ajánlás szerint például javadalmazási bizottságokat kellene felállítani, és a csúcsvezetőket a felügyeletnek részletesen be kellene számoltatnia az ügyletek technikai részleteiről.

Az Európai Bizottság ugyancsak a múlt héten tette közzé a kereskedelmi bankokat óvatosabb működésre szorító reformterveit. A tartalékok növelése és a vezetői javadalmazások átalakítása a brüsszeli javaslatokban is szerepel. Szigorítanák ezen túlmenően az adatszolgáltatásra vonatkozó követelményeket is: a bankoknak az eddigieknél részletesebb információkat kell majd adniuk a kockázatos, értékpapírosított eszközeikről. MA–TG




Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek