Katar az LNG-export leállításával fenyeget, ha Brüsszel nem tér észhez
Katar nem lesz képes üzleti tevékenységet folytatni az Európai Unióban, így cseppfolyósított földgázt (LNG) sem tud majd biztosítani, ha nem történnek további változások a vállalati fenntarthatósági szabályokban – figyelmeztetett már nem először Szaad Al-Kaabi katari energiaügyi miniszter, eddig eredménytelenül.
Katar a világ egyik legnagyobb cseppfolyósítottföldgáz-exportőre, Oroszország ukrajnai inváziójának a kezdete óta az EU-ban felhasznált LNG 12-14 százalékát adja. A miniszter érvelése szerint azonban az EU 2024-ben elfogadott vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelve súlyos kockázatot jelent az állami tulajdonú QatarEnergy számára.
Az uniós szabályozás ugyanis előírja, hogy az EU-ban működő nagyobb vállalatoknak fel kell tárniuk és orvosolniuk kell az ellátási láncaikban felmerülő emberi jogi és környezetvédelmi problémákat,
ellenkező esetben pénzügyi szankciókkal kell számolniuk.
A szabályozással nem csupán Katarnak van problémája, és a héten az Európai Parlament jogi bizottsága is támogatta a törvény lazítására irányuló terveket, de Kaabi szerint a változtatások nem oldják meg a legfontosabb problémákat.
Katar Magyarországgal is kötött megállapodást
A miniszter, aki egyben a QatarEnergy vezérigazgatója is, a Reutersnek adott interjúban elmondta, hogy elsősorban azért aggódik, mert azokra a vállalatokra, amelyek nem rendelkeznek a párizsi klímamegállapodás céljával összhangban lévő éghajlatváltozási átállási tervekkel, akár a globális bevételeik 5 százalékát is kitevő bírságokat szabhatnak ki.
Katar kizárólag hosszú távú szerződéseket hajlandó kötni a gázszállításokra, ilyent írt alá a brit Shell mellett a francia TotalEnergieszel és az olasz Enivel is. A 2023-ban megszületett stratégiai együttműködési megállapodás alapján 2027-től Magyarországba is érkezhet katari LNG, ha addig nem változik a helyzet.
Bár tavalyi globális bevételének összegét nem hozták nyilvánosságra, a GlobalData becslése szerint 49,4 milliárd dollár volt.
„Már közel egy éve igyekszünk konstruktív párbeszédet folytatni az Európai Bizottság és az EU valamennyi tagállamának kulcsszereplőivel a vállalati fenntarthatósági átvilágítási irányelvről” – mondta Kaabi, aki szerint
Brüsszel még csak nem is válaszolt.
Az EB egyelőre nem reagált a brit hírügynökség megkeresésére sem.
Mi lesz így Európa ellátásával?
A miniszter szerint azonban Európának el kell döntenie, hogy továbbra is vonzza-e a beruházásokat az irányelv további módosításával, vagy kockáztatja-e a versenyképességének erősítésére és a gazdaság lassulásának megakadályozására irányuló erőfeszítéseit.
„A QatarEnergy nem fogja tudni igazolni az EU-ban való üzleti tevékenységét, legyen szó LNG-ről vagy más termékekről, mivel a szabályozás túlzott jellege miatt jelentős kockázatnak lenne kitéve. Ez pedig végső soron az európai végfogyasztókra lesz káros hatással” – figyelmeztetett.
Kérdés, hogy ebben az esetben mi lesz Európa gázellátásával, ha a terveknek megfelelően 2028-ig teljesen kivezetik az orosz olajat és gázt az uniós piacról.
A világ legnagyobb LNG-exportőre ugyan az Egyesült Államok,
és az uniós–amerikai kereskedelmi megállapodásban Brüsszel vállalta, hogy a következő három évben 750 milliárd dollár értékben vásárol amerikai energetikai termékeket, ágazati elemzők szerint azonban ez „teljes mértékben irreális”, sőt egyenesen „abszurd”.
Az ígéret teljesítéséhez ugyanis meg kellene háromszorozni az Egyesült Államokból származó jelenlegi európai importot, a teljes amerikai LNG-exportot Európába kellene átirányítani, ami képtelenség.
