A központi kormányzat által kibocsátott értékpapírok piaci értéken számított állománya 2009. II. negyedévének végén 14019 milliárd forint volt. Az államkötvények állománya 11748 milliárd – ebből a devizában kibocsátott állomány 4051 milliárd - a kincstárjegyek állománya 2271 milliárd forintot tett ki. Az államkötvények és kincstárjegyek együttes állományából a külföldieknél 5949 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 6808 milliárd, a háztartásoknál 847 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 414 milliárd forint értékű állomány volt.
A negyedév során ezen értékpapírok állománya 741 milliárd forint összegben csökkent tranzakcióból (nettó kibocsátás és kamathalmozódás) és 73 milliárd forintnyi összegben átértékelődésből eredően.
Legnagyobb nettó vevőként az egyéb monetáris intézmények (52 milliárd Ft) és a biztosítók, nyugdíjpénztárak (21 milliárd Ft) léptek fel, a jelentősebb nettó eladók pedig a külföldi befektetők (509 milliárd forint), a nem pénzügyi vállalatok (68 milliárd forint), a háztartások (67 milliárd forint) és a helyi önkormányzatok (36 milliárd Ft) voltak.
A 2 hetes MNB-kötvények állománya 944 milliárd forintos - tranzakcióból származó – növekedés eredményeként 2652 milliárd forintot ért el.
A jelzáloglevelek állománya piaci értéken a tárgyidőszak végén 1970 milliárd forintot tett ki. Ebből a külföldieknél 973 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 920 milliárd, a háztartásoknál 74 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 2 milliárd forint értékű állomány volt. A negyedév során a jelzáloglevelek állománya 29 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból (nettó kibocsátás és kamathalmozódás) és 9 milliárd forinttal átértékelődésből eredően.
Az egyéb kötvények piaci értéken számított állománya az II. negyedév végére 2624 milliárd forintot ért el. Ebből a külföldieknél 1449 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 727 milliárd, a háztartásoknál 383 milliárd, az egyéb belföldi szektoroknál pedig 64 milliárd forint értékű állomány volt. A negyedév során az egyéb kötvények állománya 54 milliárd forinttal nőtt tranzakcióból (nettó kibocsátás és kamathalmozódás) eredően, átértékelődés miatt pedig 271 milliárd forinttal csökkent.
A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények
A tőzsdei részvények kapitalizációja 2009. II. negyedév végén 4161 milliárd forintot tett ki. A teljes állományból a külföldieknél 3065 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 324 milliárd, a háztartásoknál 295 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 287 milliárd, az államháztartásnál 189 milliárd, a háztartásokat segítő non-profit intézményeknél pedig mintegy 1 milliárd forint értékű állomány volt (figyelembe véve a kibocsátóknál levő saját állományt). A vizsgált időszakban egy új részvény került bevezetésre a tőzsdére, kivezetés nem történt. A negyedév során a tőzsdei részvények állománya 912 milliárd forintnyi összegben nőtt átértékelődésből eredően.
Ebben a negyedévben a nem rezidensek nettó vásárlók voltak (197 milliárd forint értékben), míg a legnagyobb eladók a pénzügyi vállalatok és a háztartások voltak (144 illetve 48 milliárd forint értékben), de a többi belföldi szektor is nettó eladóként szerepelt.
A rezidensek által kibocsátott befektetési jegyek
A befektetési jegyek állománya piaci értéken 2009. II. negyedév végén 2541 milliárd forintot tett ki. Ebből a háztartásoknál 1509 milliárd, a pénzügyi vállalatoknál 772 milliárd, a nem pénzügyi vállalatoknál 173 milliárd, az egyéb szektoroknál (beleértve a külföldet is) pedig 87 milliárd forint értékű állomány volt. A negyedév során a befektetési jegyek állománya tranzakcióból eredően 67 milliárd forint összegben csökkent, átértékelődés miatt pedig 57 milliárd forinttal nőtt.
