Választás előtt a kliensek

Nehéz döntés előtt állnak azok az 52 év fölötti magán-nyugdíjpénztári tagok, akiknek az év végéig lehetőségük nyílik visszalépni a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerbe. Az érintettek a napokban kapják kézhez a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) erről szóló levelét. Kérdés viszont kinek érdemes élni a lehetőséggel. A szakemberek szerint ezt nem is egyszerű megállapítani. „Nincs olyan hüvelykujjszabály, amelynek alapján egyértelműsíthető, kinek szükséges átlépni” – mondta Fórizs Sándor, az Évgyűrűk Magánnyugdíj-pénztár igazgatótanácsának elnöke a kassza és a Tárki közös kutatását ismertető sajtóeseményen. Az mindenesetre félő, hogy a tagok közül sokan a múltbeli tapasztalatok alapján roszszul döntenek. Ez történt 1998-ban is, amikor az akkori nyugdíjrendszer és magas infláció láttán beléptek a vegyes rendszerbe, később ugyanis kiderült: a magánpénztárak a nyugdíjemelésekkel nehezen tudnak lépést tartani. Most pedig attól lehet tartani, hogy a tavalyi rossz hozamok tükrében döntenek újra elhamarkodottan a kliensek, és olyanok is visszalépnek az egypilléres rendszerbe, akiknek maradniuk kellene – figyelmeztet Gál Róbert Iván, a Tárki programvezető kutatója, aki szerint a rosszul választók akár évente egyhavi nyugdíjjal is szegényebbek lehetnek majd.

A kutatás megállapította: a döntéshez nem elegendő figyelembe venni a pénztártag születési évét, ez ugyanis nem határozza meg egyértelműen, hogy a tag a vegyes vagy a tisztán tb-rendszerből számíthat-e magasabb járadékra. Számításba kell venni emellett egyebek között a nemet, az iskolai végzettséget, a munkaerő-piaci státust, illetve azt is, mennyi pénz gyűlt össze eddig a magánpénztári számlán.

A Tárki ez alapján arra a következtetésre jutott, hogy a fiatalabb, magasabb iskolai végzettségű és fizetésű emberek közül feltehetően többeknek éri majd meg a magánkasszákban maradni. Az 1952-ben születettek zöme még valószínűleg azzal jár jobban, ha visszalép, így ugyanis minimum öt százalékkal magasabb járadékra számíthat, mint ha maradna. Az 1953–54-es korosztály diplomásainál már kétséges, hogy az egypilléres rendszer jobb-e vagy a vegyes, az 1955–56-ban születetteknél, főleg a férfiaknál pedig már alacsonyabb iskolai végzettség esetén is bizonytalanná válhat a választás – náluk a kutatás szerint 5 százalékon belül lehet a különbség a kétféleképpen megállapított nyugdíj között. Egyetlen szűk csoportot talált csak a Tárki, amely valószínűleg legalább öt százalékkal magasabb kezdőnyugdíjra számíthat a vegyes rendszerben: ők az 1956-ban született diplomás férfiak.

Ezek azonban csak átlagok: az egyéni életpályákon sok minden múlik – figyelmeztet Fórizs, aki szerint érdemes a döntés előtt álló pénztártagoknak a nyugdíjszámító programokkal kikalkulálni várható járadékukat. Ilyen kalkulátor található az Évgyűrűk és a PSZÁF honlapján is. VG