Zavaros banki helyzet – Az EU szakértői sem értik a rendszert
Az Európai Bizottság felmérése során 224 bankot vizsgált meg, ezzel az európai piac mintegy 80 százalékát vette górcső alá. Ennek során a bankok által nyújtott tájékoztatás minőségét, a szolgáltatások árát és a bankok közötti mobilitás lehetőségét vizsgálták meg.
Mint kiderült, az európai pénzintézetek által alkalmazott árstruktúra az esetek nagy részében átláthatatlan. A felmérésben szereplő fogyasztók harmada nem tudta összehasonlítani a különböző árajánlatokat. Az interneten közzétett árinformációk pontatlanok, a bankok tíz százaléka kevés vagy semmilyen tájékoztatást nem adott weblapján az árakról, 33 százalékuk pedig csak részlegesen informálta a fogyasztókat.
Háromból két esetben még a Bizottság szakértői is további tájékozódásra szorultak a tisztánlátás érdekében. Ezt azonban a bankok nem könnyítették meg: sok cég csak szóban hajlandó további részleteket közölni az árakról és nem küld írásos árlistát.
Ami a konkrét problémákat illeti: a bankok – a fogyasztók legnagyobb bánatára – előszeretettel variálják a leírások formátumát és a fontos információk jó részét apró betűvel rejtik el. A megkérdezettek szintén nehezményezték a megállapodások bonyolult nyelvezetét, különösen, mivel sok bank csak a helyszínen hajlandó megmutatni a szerződéseket. A brit fogyasztók szerint egy hitelmegállapodás elolvasása 55 percet vesz igénybe, az információmennyiség nagy, de a lényeg nem elég érthető.
Ahogyan az sejthető, minél zavarosabb a banki tájékoztatás egy országban, annál valószínűbb, hogy az ügyfeleknek mélyebben a pénztárcájukba kell nyúlniuk a szolgáltatásokért cserébe. A tagországok között óriásiak a különbségek. A számlavezetés ára akár 27 euró is lehet, például Bulgáriában, de a legdrágábbak között számon tartott Olaszországban 253 eurót is elkérnek a szolgáltatásért. Az árkülönbségek még feltűnőbbek azoknál, akik gyakrabban veszik igénybe a bankok szolgálatait: 28 eurótól 851 euróig terjed a skála az EU-ban.
A tájékoztatás hiányát jelzi, hogy 2007 és 2008 között az EU polgárok mindössze 9 százaléka váltott bankot, miközben ugyanebben az időszakban 25 százalék váltott autóbiztosítást. A megkérdezettek 79 százaléka tiszta és egységes információs rendszert szeretne és nem ok nélkül. A Bizottság adatai szerint például Németországban az ügyfelek 50-80 százaléka kellő információ híján idő előtt megszünteti hosszú távú befektetéseit, ami évi 20-30 milliárd eurós veszteséget jelent a német fogyasztóknak.
Mindez nem véletlen, hiszen a teszt során 25 német banki dolgozó közül 24 megtévesztő információkat adott a befektetésről, holott a tapasztalat szerint a fogyasztók többsége vakon megbízik egy ismerős alkalmazott szavában. Az ok: a banki dolgozók érdeke sokszor ütközik a fogyasztókéval, az alkalmazottak 72 százaléka saját jutalékát nézi, ha tájékoztatásra került sor és nem az ügyfél érdekét.
A magyarországi helyzetről olvashat a következő oldalon
A felmérés során a Bizottság összehasonlította a 27 uniós tagállam bankjait az árak, az egyszerűség és az átláthatóság szempontjából. Az összefoglaló táblázat mellett a jelentés minden ország banki szolgáltatási profilját is elkészítette. Eszerint Magyarország a 15. helyet foglalja el az összesítésben. A lakossági bankszámla költsége jellemzően mintegy 76 euró, ez átlagosnak számít, bár a betéti kártyák használatának költségei magasak.
Átlag alatti teljesítményt nyújtottak a bankok az egyszerűség és az átláthatóság terén. Az estek 70 százalékában a vizsgálóknak fel kellett vennie a kapcsolatot a cégekkel a pontosabb tájékozódásért. Az Eurobarometer adatai szerint a lakosok 36 százalékának nehézséget okoz az ajánlatok megértése. Bár tavaly a hazai ügyfeleknek csak 8 százaléka váltott bankot, a hazai fogyasztók az EU legszemfülesebb polgárai közé tartoznak az árakat illetően: a bankot váltók 79 százaléka olcsóbb szolgáltatást talált.
