Ez azt jelentené, hogy a hitelező – nagyrészt skandináv tulajdonú – bankoknak óriási veszteséget kellene elkönyvelniük. Az ország pénzügyi helyzete emiatt rendkívül kiélezetté vált, a pénzintézetek leállították a hitelezést, az állampapírokat pedig senki sem akarja megvenni.
Ha a lett kormány tartani tudja a lakástulajdonosok védelmében tervezett intézkedéseket, akkor a fizetésképtelenné váló adós a kiköltözés után legfeljebb leadja az ingatlan kulcsát a hitelező banknak, egyéb kockázat őt már nem terhelheti. Ebben az esetben a pénzintézetre marad az eredetileg felvett összeg és az ingatlanbuborék kipukkadása után meredeken lezuhant lakásárak különbségéből adódó veszteség. A pénzintézetek ezzel szemben a teljes tartozást be akarják hajtani, akár más ingatlanok vagy egyéb vagyontárgyak lefoglalásával, illetve a jövőbeni jövedelmek megterhelésével.
Az Európai Bizottság pénzügyi biztosa, Joaquín Almunia kijelentette, hogy a lett kormánynak a lakosság megsarcolása árán is „helyre kell állítania az ország hitelképességét” a külföld előtt. Hasonló nyilatkozatot tett az unió soros elnöki tisztségét ellátó Svédország pénzügyminisztere is.
Dombrovskis emlékeztetett arra, hogy az ország bankszektorának 90 százaléka van külföldi kézben, és ugyanilyen arányt képviselnek a teljes hitelállományon belül a devizakölcsönök.
A kormányfő utalt a korábbi ingatlan- és fogyasztói boom idején tanúsított laza hitelezői magatartásra, és kijelentette, hogy a következmények viselésében egyensúlyt kell teremteni a bankok és az adósok között, mert a gyorsan csökkenő lakossági jövedelmek mellett a tartozások törlesztése egyre nehezebbé válik.
A lett kormány számára intő jel, hogy a legutóbbi államkötvény-aukciókon egyáltalán nem jelentkezett vevő. Ráadásul az sem kizárt, hogy az ország nem kapja meg az EU, az IMF és a skandináv államok által az év elején összeadott 7,5 milliárd eurós hitelkeret következő részleteit.
A rigai kormány kezét a központi bank is megköti: a monetáris hatóság legutóbb arra figyelmeztetett, hogy a bankok leállíthatják a hitelezést, és elhalhatnak a közvetlen külföldi befektetések. A jegybank szigorúan tartja a lat és az euró közötti rögzített árfolyamot, így a kormánynak arra sincs lehetősége, hogy leértékelésekkel kievickéljen a válságból. vg
