BUX 51,812.11
+0.68%
BUMIX 4,277.08
-1.00%
CETOP20 2,286.44
0.00%
OTP 17,865
+0.42%
KPACK 16,800
0.00%
0.00%
+0.28%
-1.30%
0.00%
ZWACK 16,600
0.00%
0.00%
ANY 1,565
0.00%
RABA 1,375
0.00%
0.00%
+1.33%
0.00%
-1.57%
OPUS 225.5
-3.22%
+0.22%
-0.24%
0.00%
+1.11%
OTT1 149.2
0.00%
-0.42%
MOL 2,442
+1.08%
-2.06%
ALTEO 1,700
0.00%
0.00%
+0.41%
EHEP 1,780
+0.85%
0.00%
-1.61%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
0.00%
+0.59%
0.00%
0.00%
SunDell 38,800
0.00%
-2.50%
0.00%
0.00%
0.00%
-1.02%
+0.48%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Napi Tipp: kötvényaukciók a harmadik világban

A harmadik világ nagy – jellemzően nyersanyag-kitermelő - országai igyekeznek kihasználni a likviditásbőség korszakát, hogy befektetéseket vonzanak saját kockázatos piacaikra.

  Legtöbbjük először bocsát ki devizában jegyzett államkötvényeket, amelyek iránt a kereslet felpörgőben van, ahogy a gazdaság élénkítő programok hatására visszatér a befektetők kockázati étvágya, ezáltal rekord mennyiségű pénz áramlik az ilyen egzotikus eszközökbe.

Elsősorban afrikai országok, Ghána és Angola tervez adósságot eladni, de jelentősebb kötvény aukción dolgoznak Vietnamban és Fehéroroszországban is.

Szakértők szerint magas hozamszintet követelhetnek a befektetők, ugyanis nem eléggé transzparens ezeknek az országoknak a gazdálkodása, legtöbbjük például hitelminősítés nélkül árulja államadósságát. Ilyen például Angola, amely 4 milliárd dollárnyi kötvényt tervez eladni, több nagy feltörekvő piaci alapkezelő már érdeklődését is kifejezte ezek iránt a kincstárjegyek iránt. Az Aberdeen Alapkezelő elemzői szerint az angolai kötvények átlaghozama szinte biztosan a ghánai hozamszint fölött lesznek, a 2007-ben eladott 10 éves referenciaértékű ghánai állampapírokért 8,5 százalékos hozamot kérnek a piacon. Angola infrastrukturális beruházásokra tervezi költeni a hitelt, ugyanis az ország bevételének 80 százalékát energia exportból szerzi, amelynek kitermelése technológiai beruházásokat igényel.

Jövőre tervez kötvényt kibocsátani Fehéroroszország is, amelynek szuverén államadósságának minősítése B1-es besorolású a Fitch Ratingsnél, vagyis 4 szinttel van a befektetőknek ajánlott szint alatt. Korábban Oroszország és Kazahsztán jelezte, hogy dollárban denominált államkötvényeket dobnának piacra, mivel alacsonyak a hozamok, ugyanis a befektetői érdeklődés lenyomja a feltörekvő piaci kötvények kamatfelárát.

Az előző hónapban például 14 havi mélyre esett az amerikai öt éves referenciaértékű kötvény hozamszintje és a feltörekvő piaci átlaghozamok közötti spread: 2,89 százalékon áll jelenleg, míg egy évvel ezelőtt 8,65 százalékon volt a felár – a JPMorgan EMBI + indexe szerint. A feltörekvő gazdaságok átlaghozama is közel rekord mélyben mozog, miután 12 hónapja folyamatosan csökken a görbe, jelenleg az átlagolt hozamszint 6,49 százalékon áll.

A feltörekvő piaci kötvény-aukciókon látványosan bővül a forgalom is, amely idén 70 százalékkal 554 milliárd dollárra nőtt - a Bloomberg felmérése szerint. Szakértők a nyugat-európai alacsony kamatszintekkel magyarázzák a tőke érdeklődését ezek iránt a kockázatosabb eszközök iránt. Fontos megjegyezni azt a tényt is, hogy a nyugati államok adóssága egyre kevésbé attraktív a jelenlegi felárak mellett.

A Financial Times például a minap arról számolt be, hogy a fejlett államok csődbiztosítására létrehozott CDS-ek iránt egyre élénkebb a kereslet, vagyis a befektetők a fejlett piacokon is a gazdasági bizonytalanságok miatt és a növekvő államadósság hatására inkább a csődre kötnek fogadást, semmint adósságot vennének. A Szuverén CDS-ek piacán például duplájára nőtt a forgalom az Egyesült Államok, Japán és az Egyesült Királyság esetében.

A kisebb adóssággal rendelkező feltörekvők – hiába a magasabb kockázat – vonzó befektetést jelentenek. Sri Lanka például 500 millió dolláros adósságot értékesített 2015-ös lejárattal 5,06 bázisponttal az amerikai 5 éves kötvény hozamszintje (2,19 százalék) fölött. Dubai az előző hónapban 1,93 milliárd dolláros tőkéhez jutott kötvény kibocsátással, az öt éves lejáratú papír hozama 6,39 százalék volt, míg Katarnak 7 milliárd dollárnyi értékpapírt sikerült eladnia, miután rekord, 28 milliárd dolláros keresletet támasztottak kötvényei iránt. Az amerikai állampapírokhoz képest 1,85 százalékos felárat kértek a katari papírok után. Kisebb államok is sikeres kötvény aukciókat tartanak, így a Kajmán szigetek 312 millió dollárhoz jutott 10 éves törlesztésű papírok kibocsátásával, ez volt az ország első deviza-kötvény aukciója.

Az egyik legígéretesebb aukciónak a Vietnamit tartják a befektetők, az ázsiai ország 1 milliárd dolláros adósságot tervez értékesíteni, amelyet infrastrukturális beruházásokra költene a dél kelet ázsiai ország – nyilatkozta a múlt héten a vietnami miniszterelnök helyettes.

Kapcsolódó cikkek