Nincsenek biztos pontok
A kelet-közép-európai országok államadósságára vonatkozó CDS-felárak jelentősen csökkentek a tavaly ősszel, illetve az idén tavasszal tapasztalt csúcsokhoz képest – összegezte kérdésünkre Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Magyarország helyzete régiós összehasonlításban javult az elmúlt fél évben: tavasszal jóval több mint kétszeres eltérés volt mondjuk a lengyel felárhoz képest, mostanában viszont már csak 200:120 körül van a mutató. Bebesy Dániel szerint a bizalom erősödése jórészt a magyar kormány által vállalt költségvetési megszorító intézkedéseknek köszönhető, de az is szerepet játszott benne, hogy Varsó visszavonta a 2012-es euróbevezetési céldátumot. A továbbiak nagyrészt attól függnek, milyen fiskális politikát követ majd a jövőre megalakuló új magyar kormány, illetve kitűz-e egyértelmű céldátumot az egységes valuta átvételére. Utóbbi esetben akár a cseh és lengyel szintre is csökkenhetne a magyar CDS-felár – véli a szakértő.
A CDS-felár növekedése nem jelenti azt, hogy a befektetők akár az óriási volumenű élénkítő programokat finanszírozó Egyesült Államok és Nagy-Britannia, akár a 100 százalékos GDP-arányos eladósodás fölött táncoló Olaszország és Görögország esetében nyílt államcsődre számítanának – figyelmeztet a Financial Times. Az azonban egyre inkább reális lehetőségnek tűnik, hogy ezek az országok a pénzmennyiség növelésére és ezen keresztül állampapírjaik értékének elinflálására kényszerülnek. Emiatt a Fitch Solutions szerint a CDS-piacokon majdnem ugyanakkora a bizonytalanság a fejlett államok kötvényeit illetően, mint a feltörekvő országok vonatkozásában.
A probléma súlyát jelzi egyebek mellett az, hogy az adósságspirálból való kitörés kontra gazdaságélénkítés dilemmája ígérkezik a fő vitapontnak a kibontakozó brit választási küzdelemben. A közvélemény-kutatások szerint vezető konzervatív ellenzék vezetője, David Cameron tegnapi beszédében a költségvetési hiány mérséklését nevezte majdani kormánya legfontosabb céljának. Határozott cselekvés nélkül megrendülhet az ország hitelképessége a befektetők szemében – fogalmazott a tory vezető. A szigetországban a deficit a második világháború óta nem látott szintre, 12 százalék fölé nőhet az idén, amit Cameron egyebek mellett a közalkalmazotti bérek befagyasztásával és a nyugdíjkorhatár emelésével szeretne mérsékelni. Gordon Brown miniszterelnök szerint viszont mindaddig szükség van a költséges élénkítő intézkedésekre, amíg a magángazdaság kilábalása nem válik „önjáróvá”.


