A rovat támogatója: Budapesti Értéktőzsde Zrt.
Pénz- és tőkepiac

"Fizessék ki a MÁV Biztosító károsultjait!"

Az INDRA Egyesületet együttműködve az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesülettel, valamint a Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületével javaslatot tett a Pénzügyminisztériumnak a Máv Biztosító Egyesület károsultjainak helyzetével kapcsolatban.

A gépjármű felelősségbiztosítással kapcsolatos panaszaikkal jelentkezők között legtöbben, a korábban még tevékenykedő MÁV B.E. kritikán aluli szolgáltatásai miatt tettek panaszt, a felszámolás kezdete óta pedig a károsultak és kárt okozó gépjárművezetők keresik fel nagy számban az INDRA Egyesületet, és  keresik jogaik érvényesítésének a lehetőségeit.

A rendezés húzódik, és többféle megoldás is felmerült a különböző szervezetek részéről a kártérítés megoldására. Milyen megoldás látszik alkalmasnak arra, hogy egyfelől a károsultak gyorsan hozzájussanak követelésükhöz, másrészt tiszteletben tarthatók legyenek a kártokozók jogai is?

Fontos lenne a gyors megoldás keresése és alkalmazása, mégpedig olyan rendszerben, mint amilyet a kormány a jövő hasonló problémáinak elkerülésére javasolt. A társadalom a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási intézmény útján fokozott védelemben részesíti a közlekedési balesetet szenvedett károsultak személyi és vagyoni érdekeit.
A védelem abban sem tesz különbséget, hogy biztosított volt-e a kártokozó vagy sem. A biztosítás nélküli kártokozó általi kárt is „megelőlegezi” azzal, hogy a helytállás végső fokon a kártokozó kötelessége (regresszió) lesz, érvényesítve annak jogkövetkezményét, hogy elmulasztotta megkötni a jogszabályban előírt biztosítási kötelezettségét.

A felvetett esetekben azonban a károkozó nem követett el mulasztást és a  MÁV B. E. törvényes biztosító, helytállási kötelessége egyértelmű. Tehát a károsultak kárigényét valós biztosítási eseményként kell kezelni és csakis ebben a rendszerben lehet a megoldást is keresni. Ezért az olyan állásfoglalás, sőt gyakorlat, hogy a MABISZ az általa kezelt kárrendezési számláról már kifizetett kárt visszaköveteli a biztosított kártokozótól, elfogadhatatlan – vélik a civil szervezetek.

Az olyan bírósági ítélet pedig, amely helytállásra kötelezi a biztosított kártokozót, törvényességi szempontból is aggályos. A balesetet okozó gépjármű vezetője azzal, hogy biztosítást kötött és a konkrét esetben sem tanúsított olyan magatartás, ami a biztosító helytállási kötelezettségét kizárná, a maga részéről úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. Állampolgárként joggal bízhatott abban, hogy a hatóság engedélyével rendelkező és felügyelete alatt álló tevékenysége törvényes és jogkövető.

Károkozóként, mint a fizetésképtelen egyesület tagja, magánvagyonával nem felel az Egyesület kötelezettségeiért. Márpedig a hivatkozott bírói ítélet a hatályos törvényeket felülírja, és mindazok ezt szorgalmazzák, akik ilyen „megoldást” támogatnak.

Az előterjesztők azt az egyeztetett véleményüket fejezik ki, hogy a károsultak kárát 2009 december 31-ig meg kell téríteni. A kifizetett kárt a biztosított kártokozóktól nem lehet visszakövetelni, de viselniük kell azt a hátrányt, amelyet a hatályos jogszabályok bonus-malus besorolásukra előírnak. Az előterjesztők úgy gondolják, hogy a probléma rendezése – hasonló jelenségek elkerülése okán sem - érhet itt véget. A közvéleménynek választ kell kapnia arra, hogy az érintett hatóságok (PSZÁF, GVH) megtettek-e mindent, amellyel akadályozható lett volna a biztosító csődje, vagyonvesztése, kárt okozva a biztosítás intézménye tekintélyének, a közúti közlekedési balesetek vétlen szereplőinek.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek