Vikram Pandit, a Citigroup vezérigazgatója a döntés megszületése után úgy nyilatkozott: „hálával tartozunk az amerikai adófizetőknek, és támogatni fogjuk a gazdaság kilábalását a válságból, azzal, hogy segítjük a hitelezést beindítani, és támogatást nyújtunk a bajba jutott ingatlan tulajdonosoknak.”
Hétfő délután találkozik Pandit, más banki vezetők kíséretében - így a Goldman Sachs és JPMorgan irányítóival közösen - Barack Obama, amerikai elnökkel. Várhatóan Obama arra kéri a bankokat, hogy azok újra indítsák be a hitelezést, és segítsenek helyreállítani az amerikai gazdaságot.
A korábbi hírek arról szóltak, hogy a Citi 20 milliárd dollárnyi friss tőkét vonna be a pénzpiacokról, de segédkezne abban is, hogy az állam piacra dobja a birtokában lévő, 7,7 milliárd dollárt érő Citi részvénypakett egy részét. Szakértők szerint érthető a Citi menedzsment részéről a sietség a segély visszatérítésére, hiszen azzal, hogy a Bank of America az előző héten visszafizette az állami támogatást és ezzel kikerült az állami befolyás alól, a Citi maradt az egyetlen olyan amerikai nagybank, amelynek működésébe (korlátozott mértékben) az államnak még van beleszólása.
Azzal, hogy a Citigroup visszafizeti az állami kölcsönt, egyúttal felszabadul az állami támogatott cégekre vonatkozó bónuszkorlátozások alól is. Mint hogy a legnagyobb bankok többsége már visszafizette tartozását, Washington hamarosan elveszíti a bankok feletti ellenőrzésének egy részét. A Citivel együtt a pénzintézetek eddig 136 milliárd dollárt fizettek vissza az amerikai államnak, jóval gyorsabban, mint várták.
Elsősorban a bónusz kifizetések terén látna szívesen több önállóságot Vikram Pandit, ezért is célja a Citi-nek, hogy minél előbb kilépjen a kormányzat eszközgarancia programból, amelynek keretében a pénzügyminisztérium, a Szövetségi Betétbiztosítási Társaság és a Fed 301 milliárd dollárnyi Citi eszközt garantál.
