Kiirthatatlan a devizahitel
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
Michael Steinbarth, a Fitch vezető elemzője szerint az egyedüli megoldást a szabályozás szigorítása jelenthetné az újabb hitelkiáramlás megakadályozására, de mivel ez a növekedést veszélyezteti, a kormányok aligha mutatnak hajlandóságot az állami felügyelet szigorítására. Steinbarth ezért rövid távon nem lát megoldást a problémára, amely súlyos pénzügyi egyensúlyhiányokkal fenyeget, s az országok bankrendszerét is megterheli. Hoszszabb távon az euró bevezetése megoldást jelenthetne, de éppen az árfolyamok elszabadulása és a pénzügyi fegyelem megbomlása miatt ennek a lehetősége öt-tíz éves távra kitolódott. Steinbarth szerint a külföldi bankok közül a kisebbek nem képesek megtisztítani mérlegeiket a rossz hitelektől – ezért ők akár ki is vonulhatnak a piacról. De a nagyobb külföldi anyák sem fogják ugyanazt a hajlandóságot mutatni a bankjaik forrásának biztosítására, mint tették azt korábban.
Emiatt fontos lenne csökkenteni a devizaalapú kölcsönök arányát – figyelmeztetnek pénzügyi szervezetek, nemcsak a Fitch, de a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) is, amely szerint mélyítette a válságot Közép- és Kelet-Európa jó néhány országában a háztartások és a vállalatok devizában történt eladósodása. A londoni központú pénzintézet szerint a térségnek végre meg kellene szabadulnia a devizahitelektől való „függőségtől”, de ehhez a szigorúbb szabályozás nem jó megoldás.
Magyarországon – ahol körülbelül 5200 milliárd forintnyi a devizahitel-állomány, az öszszes kölcsönön belül 63,9 százalék – szigorítják a devizahitelezést. Az ötlet nem váltott ki osztatlan sikert, például az EBRD közgazdászai a múlt év végén úgy látták, hogy „most nem időszerű” új szabályozók életbeléptetése a térségi devizahitelezés visszafogására. GT
Magyar hitelszigorítás
A kormány tavalyi utolsó ülésén döntött a forint- és devizahitelezés szigorításáról szóló rendeletről. Ez egyebek mellett minden bank számára kötelezővé teszi, hogy meghatározza a hitelezhetőségi limitet, amelyet a szolgáltatók a háztartási jövedelemhez kötnek.Az eredeti terv szerint ezt a korlátot rendelet állapította volna meg, ám végül a végső változat szerint a jövedelemlimitet minden hitelintézetnek magának kell megállapítania.
Az eredeti terv szerint ezt a korlátot rendelet állapította volna meg, ám végül a végső változat szerint a jövedelemlimitet minden hitelintézetnek magának kell megállapítania.-->
