Márpedig a jegybanki alapkamat – és azzal párhuzamosan a bankközi irányadó ráta, a Bubor – igen derekasan lecsökkent a 2008. októberi csúcspont óta: előbbi a hétfői kamatvágással együtt összesen 6,25 százalékponttal, 5,25 százalékra zsugorodott. A február végéig tartó egy év alatt pedig – erre az időszakra vonatkoznak a legfrissebb jegybanki statisztikák – a három hónapos Bubor 373, az alapkamat pedig 375 bázisponttal csökkent, ezt csak részben követték az MNB által kalkulált, a lakossági hitelszerződésekben szereplő átlagos ráták.
A legrosszabb a helyzet a folyószámlahiteleknél. Itt egy év alatt összességében még emelkedett is az MNB által kalkulált átlagos kamat: február végén megközelítette a 25 százalékot, ez bő 40 bázisponttal magasabb az egy évvel korábbinál. A legnagyobb mértékű árzuhanás viszont éppen a forintalapú gépjárműhiteleknél következett be: két hónappal ezelőtt már „csak” átlagosan évi 15,7 százalékot kértek a pénzügyi szolgáltatók, ez bő 8,5 százalékponttal kevesebb a 2009. februári szintnél.
Az ingatlanhitelekben érdekelt lakossági ügyfelek sem jártak rosszul: a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél 6,2, a lakáshiteleknél pedig 2,8 százalékponttal olvadt egy év alatt az átlagos ráta. Ez utóbbiban viszont komoly szerepet játszott, hogy a devizaalapú kölcsönök megdrágulása (vagy eltűnése), illetve a lakástámogatási rendszer szigorítása nyomán több, a devizaalapú konstrukciókkal is versenyképes, piaci alapú forintlakáshitel is megjelent a piacon, már stabilan egy számjegyű kamatok, illetve teljes hiteldíjmutató (THM) mellett. A forintalapú lakáshitelek jövőbeni árazásának pedig várhatóan az is használ, hogy több konstrukció kamata is a Buborhoz kötött, azaz – feltételezve, hogy a bankközi kamat tovább csökken – tovább mérséklődhetnek az ügyfeleket terhelő költségek.
A jegybanki, illetve bankközi irányadó ráták követésére viszont a korábbinál jobban rákényszerülnek a közeljövőben a pénzügyi szolgáltatók. Január elsejével ugyanis hatályba lépett a lakossági ügyfelek számára hitelt nyújtó bankokra és pénzügyi vállalkozásokra vonatkozó magatartási kódex, amely egyebek mellett azt is előírja, hogy a szolgáltatók az ügyfél számára kedvező piaci változásokat is kövessék az árazásban.
A kódex betartását ellenőrizni hivatott pénzügyi felügyelet pedig nem várakozott sokáig: már március végén vizsgálatot indított harminc szolgáltatónál, annak érdekében, hogy megállapítsa, betartják-e a kódexben foglaltakat.
A PSZÁF közlése szerint a vizsgálatban – egyebek mellett – górcső alá kerülnek a szerződés megkötése előtti hitelezői magatartásra vonatkozó rendelkezések, valamint a pénzügyi intézmények egyoldalú szerződésmódosítására vonatkozó passzusok is. A PSZÁF továbbá vizsgál egyes, a végrehajtási eljárást megelőzően tanúsítandó hitelezői magatartást érintő rendelkezéseket is, például a vételi opció érvényesítésére vonatkozó elvet, továbbá azon elvet, amely előírja, hogy az intézmény milyen módon lépjen kapcsolatba és tájékoztassa a fizetési késedelembe esett adóst annak érdekében, hogy megelőzze a hitelszerződés felmondását. BM
A keresettel a felügyelet ez esetben is azt kéri: a bíróság valamennyi fogyasztónak minősülő félre kiterjedő hatállyal érvénytelenítse a New Chance Zrt. üzletszabályzatában és kölcsönszerződéseiben alkalmazott, súlyosan tisztességtelen szerződési feltételeket, s tiltsa el a társaságot e feltételek jövőbeni alkalmazásától.
A keresettel a felügyelet ez esetben is azt kéri: a bíróság valamennyi fogyasztónak minősülő félre kiterjedő hatállyal érvénytelenítse a New Chance Zrt. üzletszabályzatában és kölcsönszerződéseiben alkalmazott, súlyosan tisztességtelen szerződési feltételeket, s tiltsa el a társaságot e feltételek jövőbeni alkalmazásától.-->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.