Ettől félt mindenki, de most eljött a napja: február 5-től Amerika és Oroszország annyi atombombát gyárt, amennyit csak akar – vége az Új START egyezménynek
Február 5-én lejár az atomfegyverek szabályozását biztosító amerikai–orosz Új START-egyezmény – számolt be róla Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója szerdán a Facebook-oldalán.

„Éjféltől a világ két legnagyobb nukleáris hatalma, vagyis az Amerikai Egyesült Államok és Oroszország elvileg annyi nukleáris töltetet és hordozórakétát gyárt és állíthat készenlétbe, amennyit csak akar. Február 5-én lejár ugyanis a még Medvegyev és Obama idején megkötött Új START megállapodás, amely megszabta, hogy mindkét fél maximum 1550 bevethető nukleáris robbanófejjel rendelkezhet, és korlátozta a rakéták, tengeralattjárók és bombázók számát (700 bevethető, összesen 800 eszköz). De ami ennél is fontosabb volt, az a kölcsönös ellenőrizhetőség: a felek évente többször kölcsönösen helyszíni ellenőrzéseket tarthattak egymás silóinál és bázisain, hogy megbizonyosodjanak róla, a másik nem hazudik és nem ver át” – írta a szakértő.
Az Új START 2020 óta lényegében csak papíron működött, mégis fontos üzenete van a meghosszabbítás nélküli megszűnésének. A Covid-járvány kirobbanása után ugyanis Oroszország nem engedte be a másik fél megfigyelőit a saját katonai létesítményeibe, 2023-ban pedig felfüggesztették az Új START-ban való részvételt.
Több oka is van az Új START megszűnésének
„Sajnos az elmúlt évtized a szerződésbontások kora volt, ami kifejezetten aggasztó folyamat volt. 2019-ben az USA egyoldalúan kilépett a kis- és közepes hatótávolságú rakéták korlátozásáról szóló INF-szerződésből, mert szerintük az oroszok csaltak, és nem tartották be. 2020–21-ben pedig mind az oroszok, mind az amerikaiak kiléptek a Nyitott Égbolt megállapodásból, amely lehetővé tette a feleknek, hogy fegyvertelen megfigyelő repülőgépekkel ellenőrizzék egymás katonai mozgásait. 2023-ban a háború miatt az oroszok kiléptek az európai konvencionális erők korlátozásáról szóló CFE-szerződésből” – írta Bendarzsevszkij Anton.
Ennek alapvetően két fő oka van: az egyik, a jelenlegi turbulens korszakból fakadó bizalmatlanság és instabilitás. A másik ok pedig az átrendeződő világrendszerben keresendő: a korábbi, a hidegháború időszakáig visszanyúló korlátozó szerződések egy előző korszakban születtek. Egy olyan korszakban, amikor a világot két szuperhatalom, az Egyesült Államok és a Szovjetunió dominálta. A világ azonban azóta sokkal komplexebb hellyé vált: felemelkedett Kína, India és más hatalmak. Washingtonban joggal mondhatják, hogy minek korlátozzuk magunkat az oroszokkal, miközben senki másra ezek a korlátozások nem érvényesek.
A szakértő kiemelte, hogy a hidegháború csúcspontján a szovjetek és az amerikaiak is 30-40 ezer robbanófejjel rendelkeztek fejenként. Ma ez 5-6 ezer.
Két nap, és lejár a világ atomfegyver-egyezménye, Kína máris beintett: „mi nem állunk le” – Európa csak nézhet
Tudtuk, hogy eljön ez a nap is, és már itt is van: már csak kettőt kell aludni, és lejár az atomfegyverkezés féken tartására hivatott egyezmény. Nem tudni, helyette mi lesz : annyi már biztos, hogy ha a két atom-szuperhatalom nem is gyorsít rá, a felemelkedő harmadik nem fogja vissza magát – kedden erősítették meg –, az Európai Unió pedig nem rendelkezik saját atomütőkártyával, és kilátása sincs rá. Az atomfegyverek ügye ismét függő globális kérdéssé válik, új generációk számára is.
A világon élő legidősebb generációk alapélménye
- az atomfenyegetéssel teli hidegháború,
- a fiatalabbaké a Szovjetunió, illetve utódja és az Egyesült Államok közti szerződéses atomegyezmény,
- a legfiatalabbak pedig már Kína felemelkedésének tudatába nőttek bele, de viszonylagos biztonságba, ami az elmúlt években megingott.
Az Európai Unió szerepére mindenki ugyanúgy emlékszik: ha a franciáknak és a briteknek van is atomarzenáljuk, erejük nem mérhető a három atomnagyhataloméhoz. A legifjabbak mégis azt hallhatják: európai vezetők az Egyesült Államoktól való katonai függetlenedést pedzegetik, holott nagy háborúban az atomfegyver a végső érv, az pedig nekünk messze kevés van az USA védernyője nélkül.



