A kutatásból az is kiderül, hogy ez a probléma leginkább a nőket érinti: nem érzik biztonságban munkahelyüket, és úgy gondolják, kisgyerekes anyukaként hátránnyal indulnak egy állás megpályázásakor. A válaszadók közel egyharmada fizetéséből és állami juttatásokból nevelné fel gyermekét.
A Generali kutatásából fény derült arra is, hogy bár a megkérdezettek többsége szerint az ideális életszakasz az első gyermek vállalására a 25-29 év közötti kor lenne, ha a saját életükről van szó, ez az időpont kitolódik a 30-as éveik elejére. A halogatás legjellemzőbb okai között a kutatásban részt vevők körében a biztos anyagi háttér, illetve munka hiánya, valamint a lakásproblémák szerepelnek kiemelt helyen. Ugyanakkor sokan a főiskola, egyetem elvégzése után a karrierépítést választják a családalapítás ellenében, mely szintén a gyermekvállalás idejének kitolódásához vezet.
Míg a gyermekvállalás előtt állók többsége tisztában van azzal, hogy a családalapításhoz anyagi tartalékok szükségesek, a fiatalok többsége nem rendelkezik megtakarítással erre az esetre, és a megkérdezettek 28 százaléka csak aktuális keresetéből és állami támogatásokból (gyes, gyed, stb.) kívánja biztosítani családja jövőjét.
A válaszadók, illetve általánosságban a kisgyermekes családok várakozásai és tapasztalatai szerint egy gyermek felnevelése mai árakon számolva mintegy 15 millió forint plusz költséget jelent a családnak a főiskola/egyetem elvégzéséig. Az adatokból az is látható, hogy a gyermekneveléssel járó legnagyobb becsült költségek a gyermek életkorával növekednek, így anyagilag az egyik legmegterhelőbb időszak a gyermek születése után 18-20 év elteltével jelentkezik. Éppen ezért már a gyermek tervezésének idején érdemes húszéves távlatokban gondolkodni.
A gyermekvállalással kapcsolatos várható kiadások becslésének alakulása szorosan összefügg a válaszadók iskolai végzettségével és jövedelmi helyzetével is, az iskolázottabb és magasabb jövedelemmel rendelkező megkérdezettek magasabbra becsülték a gyermekkel kapcsolatos kiadásokat.
Bár az anyagiak pontosabb beosztása, a rendszeres megtakarítás és a befektetések egyaránt megoldást kínálhatnak a problémára, a GFK adatai szerint a fiatal házasoknak mindössze 17 százaléka rendelkezik megtakarításokkal.
