A hírek szerint az amerikai szabályozók államonként akarják maximalizálni a hitelkártyákon ketyegő kamatlábakat, miközben a kártyatársaságokat egy múlt heti szenátusi javaslat értelmében jóval alacsonyabb jutalékok sújthatják (persze ez fogyasztói oldalról kedvező momentum).
Whitney egyébként tavaly novemberben és idén február végén hasonló véleményt fogalmazott meg, bár akkor még legkevésbé rosszabbnak a Bank of America részvényeit jelölte meg. Akkor persze még nem tudtuk, hogy négy olyan nagybanki szereplő (Bank of America, Citigroup, Goldman Sachs és JP Morgan) is volt Amerikában, amely az év első három hónapjának minden kereskedési napján plusz könyvelhetett el a kereskedési és kapcsolt tevékenységekből.
Whitney emellett arra is rámutatott, hogy az idei évben mutatkozó javulás a hitelkártyaadósságok terén pusztán délibáb, mivel az év elejétől jelentősen szigorodtak az előírások, amelyek nyomán a bankok a jobb jövedelmi helyzetű ügyfelek felé fordultak - ez pedig automatikusan csökkentette a problémás esetek számát.
Pénzhez jutnak a görögök, ma érkezik meg a korábban elfogadott 110 milliárd eurós mentőcsomag első, 14,5 milliárd eurós részlete (az IMF már átutalta korábban 5,5 milliárd eurós részét). Az időzítés nem véletlen, hiszen holnap körülbelül. 8,5 milliárd eurós kötvénylejáratot kell finanszírozniuk a görögöknek, amellyel kapcsolatban korábban állandó aggodalom volt a befektetők körében.
Persze ettől még nem oldódik meg semmi, az álmoskönyv szerint hitelt hitellel kiváltani aligha jelent megoldást az alapproblémára (még ha esetleg alacsonyabb a kamata is). Mindenesetre egyelőre fellélegezhetnek a görög kötvények tulajdonosai, a kérdés persze, hogy aki most vesz görög államkötvényt, az milyen megtérülési valószínűségekkel kalkulálhat.
