Kétes hírnévre tett szert Magyarország tegnap
Orbán Viktor José Manuel Barrosóval tartott közös konferenciáját inkább a visszafogottság jellemezte, ugyanakkor Varga Mihály és Kósa Lajos szavait valamivel kötetlenebb hangvétel jellemezte. Befektetői szempontból azonban több dolog is kiverhette a biztosítékot: az egyik, hogy a hírek szerint az idei évre tervezett GDP-arányos deficit meghaladhatja a 3,8 százalékos tervet. Ez önmagában nem számítana újdonságnak, mivel az utóbbi hónapokban rendszeresen jelentek meg hasonló tartalmú kommentárok.
Ugyanakkor Barrosóval az élen az Európai Bizottság továbbra is a hiánylefaragásra szólította fel hazánkat. Másrészt, a magyar gazdasági helyzet kapcsán az illetők a görög csődveszéllyel vontak párhuzamot. Ez főként azért lehetett negatív, mivel az elmúlt hetekben a befektetők retinájába égett a görög adósságválság rémképe, a görög kártya kijátszása ezúttal automatikus eladói nyomást eredményezett (más kérdés, hogy a helyzet nem volt ismeretlen a befektetők előtt korábban sem, csak valahogy az interpretáció változott meg).
Harmadrészt, a bejelentések szerint hét végére készül el az az anyag, amely a magyar gazdaság valós állapotáról ad számot, ezt követően a kormány vázolja majd a kapcsolódó intézkedési terveit (ebben az esetben a bizonytalanság adhat okot aggodalomra).
Véleményünk szerint a fenti kommentárok, bejelentések önmagukban nem jelentenek érdemi újdonságot (korábban rendszeresen jelentek meg ezekhez hasonló víziók, bár akkor még nem vontak ilyen éles párhuzamot a magyar és görög sztori között), ezek sokkal inkább belpolitikai elemnek tekinthetők; azonban a tálalás-időzítés, a kevésbé optimistább nemzetközi környezet és a befektetők fokozott óvatosságának együttállása eredményezhette a tegnapi eladói hullámot a hazai parketten. Amíg ez a bizonytalanság fennáll, addig elképzelhető, hogy a hazai piaci alulteljesítő marad a régiós társaihoz képest.
