Ösztönzés és elvárás is kell
Az elmúlt év során közel 40 ezerrel, 0,8 százalékkal csökkent a lakásbiztosítási szerződések száma hazánkban. A zuhanást egyértelműen a gazdasági válság számlájára írhatjuk. Egyrészt a korábbi évek növekedését megalapozó újlakás-értékesítés drasztikus csökkenése, másrészt a fizetőképes kereslet viszszaesése okolható az 1998-tól tartó folyamatosan bővülő trend elakadásáért.
Mindennek köszönhetően a 4,2 milliós hazai lakásállománynak a 73,5 százaléka volt biztosítva. (Az üdülők kisebb arányú biztosítottsága miatt a nyaralókkal együtt körülbelül 70 százalékos biztosítottsági fokú a hazai piac.) Nyugat-Európában az ingatlanok 85-90 százalékára kötnek biztosítást, az elmaradásunk tehát jelentősnek mondható.
A viszonylag csekély – tavaly ráadásul romló – biztosítottsági szinttel szemben az időjárás okozta biztosítási események drasztikus növekedése áll. A Magyar Biztosítók Szövetségének összegzése szerint a május közepe óta eltelt időszakban 18 milliárd forintnyi kárt jelentettek be a katasztrófák károsultjai a biztosítóknak. Az Aegon Magyarország összesítése szerint a 2009 első hat hónapjában rendezett 15 ezer kár esetében kifizetett 860 millió forinthoz képest ez év június végéig 45 ezret meghaladó kárt rendez a piacvezető biztosító, a kártérítési összeg pedig 2,6 milliárd forint fölé ugrik.
Az elmúlt időszak extrém viharos időjárásának következményeként Magyarországon az ingatlantulajdonosok egyedi rizikója is magasabb lett – nem tudni ugyanis, hol csap le a következő vihar vagy jégverés. Hasonló katasztrófahelyzet a szakértők szerint hazánkban 400 évente fordul elő. Míg korábban a károk jelentős része elkerülhető lett volna – például azzal, ha kitisztítják az ereszt, vagy becsukják az ablakot – addig most a védekezés ilyen, hagyományosabb formái elégtelenek lehetnek.
Ebben a helyzetben nem árt arra figyelmeztetni, hogy a hazai biztosítási gyakorlattal ellentétben Nyugat-Európa számos országában a klasszikus lakásbiztosítási szerződéseken felül/mellett az ingatlanokat úgynevezett katasztrófabiztosítás is kiegészíti – amely révén lényegében minden ingatlan számára védelmet garantálnak. Ennek hazai megvalósítása meglehetősen nehéznek tűnik: az állam által ilyen céllal létrehozott, csak korlátozott kockázatvállalással bíró Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Alap nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket (a szerződések száma százas nagyságrendű). Megoldást jelenthetne, ha az állam – szembesülve az árvízi kárelhárítás százmilliárdos költségeivel – a jövőben például visszaállított adókedvezményekkel támogatná a lakásbiztosítások megkötését.
Ugyanakkor az államnak az ösztönző szerepen túl bizonyos kényszerítő szerepének is lennie kell annak érdekében, hogy az ingatlantulajdonosok ráébredjenek: az egyéni vagyontárgyak védelme elsősorban az egyének feladata, amely ugyanúgy hozzá tartozik az öngondoskodáshoz, mint az idősebb korunkra történő előtakarékosság. Az idei természeti katasztrófák olyan helyzetben érik a költségvetést, amikor aligha lehet arra számítani, hogy a közösségi intézmények helyreállításán túl komoly forrás lenne a magánszemélyek kártalanítására. Eközben a biztosítók – méltányossági alapon – az általuk „védett” ingatlanok esetében a rendkívüli helyzetre tekintettel bizonyos, a szerződési feltételekből kizárt kártípusokat is megtérítenek. Részben vagy egészében kifizetik a vakolatokban, a szigetelésben vagy az ingatlanok redőnyszerkezeteiben keletkezett károkat is. A mostani árvízi átlagkár 700 ezer forint körül alakul majd, ezt érdemes összevetni azzal, hogy ma már akár egy jobb pizza árának megfelelő havidíjért (havi egy-kétezer forintért) biztonságban tudhatja mindenki a lakását és a vagyontárgyait akár egy teljes egzisztenciát megsemmisíteni képes katasztrófával szemben is. Mindezt olyan piaci környezetben, ahol – a csökkenő szerződésszám ellenére – a biztosítók közötti árverseny nyomán tavaly az egyéni lakásbiztosítási átlagdíjak nem nőttek, és ez a 4,2 százalékos infláció mellett reálértéken számolva komoly díjmérséklődést jelentett a piacon. Az átlagdíjak csökkenésében a kisebb biztosítók mellett a piacvezető Aegon járt élen: társaságunk átlagdíja tavaly 6 százalékkal csökkent.
A szerző az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. vezérigazgató-helyettese
