A legnagyobb európai gazdaság, a német bankjai közül csupán egy, a Hypo Real Estate "bukott el" a terhelési próbán. A nem megfelelően teljesítők között főként spanyol bankok vannak, így a hetes lista az öt spanyol, valamint egy görög bankból, továbbá a Hypo Real Estate-ből áll össze.
Az Európai Bankfelügyelők Bizottságának (CEBS) általános terhelési vizsgálata, az úgynevezett stressz-teszt, eredményei nagyjából borítékolhatók voltak, mert a vizsgálat tényleges célja - az eddigi tapasztalatok szerint - pontosan a piacok megnyugtatása, a bizalom helyreállítása volt.
Az Európai Bizottság javaslatára tavaly januárban alakult meg az Európai Bankfelügyelők Bizottsága (CEBS) az EU-tagországok bankfelügyeleti hatóságainak és központi bankjainak vezető képviselőiből. Az EU pénzügyminiszteri tanácsának felhívása alapján a CEBS dolga rendszeresen hőmérőzni a bankvilágot. Első, kisebbfajta stressz tesztjét tavaly ősszel végezte anélkül, hogy felkeltette volna a köz figyelmét. Az idei, első félévi vizsgálat is a miniszteri tanács általános megbízása alapján kezdődött márciusban, de a tavaszi euróövezeti államadósság-pánik közepette és után most nagy volt az érdeklődés a CEBS legújabb terhelési próbája iránt.
A vizsgálatba 91 európai bankot vontak be, mindenekelőtt a legnagyobbakat. Minden tagországban nagyság szerint sorba állítva annyi bankot vizsgáltak meg, amennyi kiteszi a nemzeti bankszektor legalább 50 százalékát az összes mérlegfőösszeg arányában.
A résztvevő 91 pénzintézet az EU bankpiacának végül is a 65 százalékát fedi le. Magyarországon az OTP Bankot és az FHB Jelzálogbankot vonták be a vizsgálatba, a Magyarországon is tevékenykedő európai bankcsoportok közül a holland ING Bank, a belga KBC és a Dexia, a francia BNP Paribas, az osztrák Erste és a Raiffeisen, az olasz Unicredit és az Intesa Sanpaolo, a német Commerzbank, a Bayerische Landesbank és az WestLB AG is a vizsgáltak között volt.
A terhelési próba eredménye nem előrejelzés, hanem a "mi lenne, ha?" kérdésre válaszoló elemzés, amely az európai bankok tőkemegfelelési, kockázatviselési mutatóinak felügyeleti osztályzását segíti. Az EU pénzügyminiszteri tanácsa már decemberben úgy foglalt állást, hogy "az állami támogatást és a profitot tőketartalék felhalmozására, és nem pedig az vagy az illetmények növelésére kell fordítani" a bankoknál: ehhez az elvhez vártak információt a mostani bankvizsgálattól.
A stressz-teszt rosszabb forgatókönyvei kettős mélypontú recessziót feltételeztek Európában, abból kiindulva, hogy a makrogazdasági számok mind 3 százalékponttal rosszabbul alakulnak idén és jövőre, mint az Európai Bizottság tavasszal jósolta, és ehhez még szuverén adósságtörlesztési sokkok is járulhatnak. Egy bizonyos bank akkor "bukott meg" a vizsgán, ha az úgynevezett Tier 1 hat százalékos tőkemegfelelési arányt nem tudta teljesíteni a kintlevőségekhez képest. Ezen forgatókönyvek valószínűsége a CEBS szerint húsz évben egy lehet. Ezzel az európai stressz teszt szigorúbb volt, mint az amerikai, amelynek forgatókönyvei akár minden hét évben előfordulhatnak.
A CEBS-nek tehát nem kellett "fölfedeznie Amerikát": a stressz-teszt módszertanát az Egyesült Államokban dolgozták ki. Az elsőt az amerikai szövetségi tartalékbankrendszer (Fed) végezte tavaly tavasszal az ottani 19 legnagyobb bankcsoportnál. Pontosabban az sem volt igazán az első: felügyeleti vizsgálatok azelőtt is voltak, de nem olyan átfogóan és egységes elvek szerint, mint a tavaly tavaszi, és főleg: az volt az első, amelynek eredményeit nyilvánosságra hozták. Az amerikai vizsgálatban - az ottani helyzetnek megfelelően - a kiegészítő "buktatókat" a lakásárakból építették a képzeletbeli akadálypályára.
A Fed kormányzótanácsának egyik tagja, Daniel K. Tarullo nemrég így emlékezett egy előadásában: "A Fednél sokat vitatkoztunk arról, hogy érdemes-e nyilvánosságra hozni a vizsgálat eredményeit. Egyesek féltek, hogy ez többet árt, mint használ a gyengébb bankoknak. Végül azonban a piac reagálása igazolta döntésünket..., a nyilvánosságra hozásnak nagy szerepe volt a pénzügyi rendszer stabilizálásában" - mondta Tarullo.
A Fed stressz-tesztje viszont a vizsgált 19 bankcsoport közül kilencnél mindent a legnagyobb rendben talált a rosszabbik forgatókönyv alapján is, a másik tízről pedig kiderítette, hogy kisebb-nagyobb - egyenként 600 millió és 33,9 milliárd dollár közötti, vagyis a saját tőkéhez képest 3-15 százalék közötti - tőkefeltöltéssel megoldhatja kockázatait.
A teszten elbukott európai bankoknak nem kell kétségbe esniük: először is saját forrásokat vehetnek igénybe, új részvénykibocsátással, vagy vagyonrészek eladásával vonhatnak be friss tőkét. Azon bankok, amelyeknek saját erőből ez nem megy, a kormányok segítségével javíthatják a tőkemegfelelési mutatót. Végül utolsó mentsvárként az európai mentőernyő, vagyis a válságalap is segíthet. Mint Olli Rehn európai pénzügyi biztos közölte: szükség esetén az európai megmentési alapból is segíthetik a pénzügyileg gyengének bizonyult bankokat.
