"A részvénykultusznak vége, éljenek a kötvények!"
Robert Buckland, a Citi elemzője az FT Alphaville által idézett elemzésében leszögezi, hogy az európai, és japán részvényekért fizetendő osztalék felár mostanra magasabb, mint a hasonló paraméterekkel rendelkező kötvényeké. Igaz, ez a jelenség elsősorban a válságot, és ez ebből adódó deflációs félelmeket tükrözi, de a szakértő szerint ennél többről van szó: a részvények negyven évig tartó kultusza véget ért, a jövő a kötvényeké.
Buckland szerint egy infláció által hajtott gyors, és fájdalmas kötvényeladási hullám terelhetné vissza a befektetőket a részvényekhez, ez azonban jelenleg nem tűnik túl valószínűnek. Az elemző két tényezőre vezeti vissza az ötvenes években született kultusz végét. Az egyik az alacsony profit: 1999 óta a részvények átlag 4 százalékos haszonkulcsot produkáltak, ez messze nem tekinthető elegendőnek, főleg a kötvények hozamát tekintve. Emellett ezek a papírok igen nagy volatilitást mutatnak, a piac idejének felét az elmúlt évtizedben a medvék uralták.
Az elemző megjegyzi, hogy az idő múlása nem kedvez a részvényeknek: a céges nyugdíjalapok automatikusan kötvényekre cserélik részvényeiket, ahogy a dolgozók öregszenek. A helyzet ijesztő, mivel Buckland szerint, ha a teljes papírmennyiségnek csak 20 százalékát teszik ki a részvények, az komoly eladási nyomást jelent, ez pedig arra sarkallhatja a cégeket, hogy csökkentsék tőkekihelyezésüket. Miért lenne érdemes bővíteni, ha nem lehet belőle elég hasznot húzni? – teszi fel a kérdést Buckland.
