Enyhébb a szigor a vártnál
A megállapodás alapján született mutatók, úgy tűnik, kevésbé szigorúak, mint azt a korábbi sajtóban kiszivárgott hírekből sejteni lehetett – jelentette ki kérdésünkre Móra Mária Tünde. A Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese úgy véli, az európai bankok a 2015-ös, 2018-as, illetve 2019-es határidőkkel meglehetősen sok időt kapnak az átállásra. Így az előírások egy részét képesek lesznek belső tőkeképződésből fedezni. Ám a másik oldalról az is igaz, hogy addig, amíg a hitelintézetek nem töltik fel a mutatókat a kívánatos szintig, az eredményt nem lehet felosztani a tulajdonosok között.
A hivatalos előrejelzés szerint a Bázel III irányelveiről végleges döntés majd a G20 dél-koreai találkozóján születik, a bankszövetség főtitkárhelyettese szerint azonban még azt követően is várható konzultációs forduló. Szakértők hangsúlyozzák, az új előírások szigorítják a bankok működését, és megakadályozzák a túlzott kockázatvállalást, ezzel megakadályozva a tengerentúlon oly rémisztő példákat produkáló hitelintézeti csődöket. Móra Mária Tünde szerint ugyanakkor a biztonság irányába mutató változatok makrogazdasági és foglalkoztatottsági szempontból kedvezőtlen hatásaira is felhívja a figyelmet. Az új előírások nyomán ugyanis a bankok hitelezési tevékenysége a jelenleginél is óvatosabb, egyszersmind nehézkesebb lesz, a hitelek drágulnak, ez visszahúzó erővel hat a gazdasági növekedésre, és a foglalkoztatottság alakulását sem érinti pozitívan.
A Bázel III-szabályozás leglényegesebb eleme, hogy a bankoknak a korábbihoz képest nagyobb tőketartalékot kell képezniük, ez elemzők szerint a legtöbb európai banknak nem okoz majd problémát. A már két éve érlelődő szigorításokat ugyanakkor többek szerint nagymértékben alakították politikai elvárások is. A pénzügyi rendszer biztonságát eredményezhette volna egy olyan intézkedéscsomag is, amely bizonyos hitelintézeti ügyleteket szigorít a tőkekövetelmények helyett vagy mellett.
Az utóbbi hetekben az európai bankpapírok alulteljesítették a nemzetközi piaci mozgásokat, ugyanis erős volt a félelem, hogy a szigorodó banki szabályozás miatt tőkeemelésre szorulnak. Mivel a hét végén elfogadott Bázel III rendszer viszont enyhébb lett a tervezettnél, már a hét első napján érezhető volt a bankpapírok „fellélegzése”. Ez igaz a hazai részvényekre, az OTP-re vagy éppen az FHB-ra, de a nagyobb európai tőzsdei szereplőkre is, mint például az Erstére vagy a Raiffeisenre. Az európai tőzsdék már a nyitáskor erősödő indexekkel nyugtázták az új pénzügyi szabályrendszert.
A főbb változások
A Nemzetközi Fizetések Bankjának bejelentése szerint a kötelező tőketartalék-rátát 7 százalékra emelik, a tőkevédelmi tartalékot 2,5 százalékban határozták meg. Az utóbbit kiegészítő, úgynevezett kontraciklikus tartalék 0–2,5 százalék között mozoghat. A szabályrendszer várhatóan 2013–15 januárja között lép hatályba, de a tőkevédelmi tartalékot csak 2016–19 januárja között vezetik be. HÉ
