Formálódik a kormányzati koncepció a lakáshitelesek megmentésére. A tervek szerint három lépcsőben oldaná ezt meg a kormány. Az első lépcsőben a bankokkal kellene egyezkedni, ha ez nem sikerül, valamiféle állami garanciát tennének a mögé, és ha ez sem jár sikerrel, akkor kerülhetne állami tulajdonba a lakás, és a tulajdonosból bérlő lenne.
A bankok tapasztalatai szerint a formálódó kormányzati koncepciók nyomán egyre több bajba jutott lakáshiteles dönt úgy, hogy leáll a hitelfizetéssel, abban bízva, hogy hamarosan bérlővé válik, ám ez igen kockázatos megoldás - figyelmeztet a 180 perc gazdasági riportere.
Lovas Judit maga is találkozott olyan adóssal, aki azt mondta, az lenne a legjobb, ha az önkormányzathoz kerülne a lakása, ő pedig bérleti díjat fizetne, de egyáltalán nem biztos, hogy valóban ez lesz a végső megoldás, ha pedig igen, akkor sem tudni, hogyan néz majd ki a gyakorlatban. Hírek szerint a kormány többféle variációt is tárgyal, és az állami tulajdonba vétel kapcsán felmerült az is, hogy a bajba jutott adósok ingatlanait az önkormányzatok vásárolnák meg.
A XIII. kerületet, ahol nagyon sok, 6800 bérlakás van, tizenegy övezetre sorolták, és ennek alapján határozták meg a bérleti díjat. Az alsó és felső kategória között durván 130-138 százalékos eltérés van, ám a maximális bérleti díj így is csak a piaci 50 százaléka - mondja Tóth József polgármester. Egy újonnan épített bérházban például durván 625 forintot kell fizetni négyezetméterenként havonta, miközben a piacon 1200-1500 forint ez az ár.
Ha viszont a devizahitelesek megsegítéseként hirtelen nagyon sok bérlakás zúdulna a kerületre, ezt a rendszert valószínűleg már nem lehetne fenntartani - véli a polgármester. Tóth József hozzáteszi azt is, hogy ebben az esetben vélhetően szociális szempontokat sem vennének figyelembe, hiszen itt hitel ketyeg a bérlakások mögött, az önkormányzatoknak pedig nem kötelezettségük elhelyezni az embereket, azaz nem kell másik lakást biztosítaniuk, vagy az adott lakást fenntartani, hogy bent lakhasson valaki.
Ha egyébként végül ez a koncepció győzedelmeskedik, azt akkor is finanszíroznia kell valakinek, az önkormányzatoknak pedig erre nyilvánvalóan nem lesz pénzük. Ráadásul nem is vesznek meg majd minden lakást. Valakinek a harmadik, befektetési célból vásárolt ingatlanára például nemet mondhatnak, míg mondjuk, egy háromgyerekes család esetében felmerülhet majd a szociális kérdés is.
