A magyarországi lakások egy része alulbiztosított, mivel nem a megfelelő értékre kötötték a biztosítást – mondta az Union Biztosító igazgatósági tagja. Tóth István arra figyelmeztet, hogy ilyen esetben egy komoly káreseménynél, például árvíz esetén a biztosító az újraépítési összeget téríti meg és nem a forgalmi értéket fizeti ki. Ma már a biztosítók az általuk kínált újraépítési értékeket javasolják biztosítási összegnek. Ezen összegnél az ügyfél saját belátása szerint választhat nagyobb összeget, alacsonyabbat azonban nem. A szakértő hozzátette: egyes lakásbiztosítási szerződésekben előfordulhatnak olyan kártérítési limitek, amelyek maximálják a kártérítés összegét, csökkentve ezáltal a fizetendő díjat.
Szerződéskötés előtt érdemes átgondolni az igényeket, és azokat szem előtt tartva alaposan elolvasni, milyen szolgáltatást tartalmaz a szerződés például földrengés vagy árvíz esete kapcsán. Tóth István felhívta a figyelmet arra, hogy a biztosításokat rendszeresen frissíteni, gondozni kell, mivel az ingatlanok értéke a felújításokkal vagy új ingóságokkal növekedhet. Ezek a tételek káresemény esetén komoly jelentős veszteséget okozhatnak, ha nincsenek biztosítva, ugyanakkor a biztosítási díj tekintetében csak párszáz forintos pluszt jelent ezek védelme.
A jelenlegi biztosítási gyakorlat mellett nem jelent gondot a forgalmi- és az újraépítési érték közötti különbség – mondta Szabó Zoltán, a Magyar Biztosítók Szövetsége (Mabisz) Lakás bizottságának elnöke. A szakértő elmondta: a biztosítók mindenképpen az újraépítési értéket veszik figyelembe a szerződéskötéskor, a hagyományos építési mód esetében ez minimum 200 ezer forintos négyzetméterenkénti újraépítési költséget jelent. Előfordulhat, hogy a banki hiteleknél a pénzintézet által előírt biztosítási összeg ennél is magasabb, mert a bankok legalább a hitelfedezeti érték erejéig kérnek biztosítási fedezetet, nem fordulhat elő, hogy egy pénzintézet a biztosító által meghatározott újraépítési értéknél alacsonyabb biztosítással is megelégszik. Szabó Zoltán hozzátette: elvileg ugyan előfordulhat, hogy egyes, a rendszerváltás előtt kötött szerződések alulbiztosítottak lehetnek, azonban a piacon rendkívül magas a fluktuáció, évente átlagosan mintegy 430 ezer új szerződést kötnek Magyarországon, ezért az érintett állomány mostanra erőteljesen lecsökkent.
A Mabisz szakértője szerint azonban létező probléma a biztosítások nem megfelelő gondozása. Szabó Zoltán tapasztalata szerint az épületek bővítése, ill. felújítása jelenti a kisebb gondot, hiszen ezekben az esetekben az értéknövekedés csak ritkán haladja meg az ingatlan értékének 10 százalékát, ezt pedig betudják a biztosítók. Nyilván nem tartozik ebbe a kategóriába egy komolyabb fejlesztés, például egy emeletráépítés, hiszen ebben az esetben a lakóterület mérete is növekszik, ez pedig eleve a biztosítási összeg alapját képezi. Hasonló a helyzet egy nagyobb értékű úszómedence felépítése esetében is.
Szabó Zoltán szerint ugyanakkor a jellemző gond inkább bizonyos ingóság vagyoncsoportok alulbiztosítottsága; az ügyfelek nem módosítják a szerződésüket akkor sem, ha ékszerek, nagy értékű szórakoztatóelektronikai berendezések, komolyabb festményeket szereznek be, esetleg örökölnek, ha pedig az ügyfél ezt nem érvényesíti a szerződésében, akkor komoly veszteséget szenvedhet el például betörés esetén.
