Harc indul az ügynökökért
Az ügyfelek számára – szögezte le Bohács Zoltán – nem hoznak drágulást a változások, hiszen a jövőben a finanszírozók még intenzívebben versenyeznek a kereskedőkért, és persze utóbbiaknak is érdekük, hogy olcsóbbak tudjanak lenni versenytársaiknál. Az új szabályozás tehát – emelte ki – a finanszírozó cégek és a kereskedők kapcsolatát helyezi új alapokra, s kiszámíthatóbbá, stabilabbá válik a rendszer.
Bohács Zoltán úgy véli, attól sem kell tartani, hogy az egyes pénzügyi szolgáltatóknak több szálon elkötelezett gépjármű-kereskedők nem mernek majd kapcsolatba lépni más finanszírozókkal: az érvényben lévő szerződések ugyanis 15-30 napos átfutással módosíthatók, és a nagyszámú ügyfelet közvetítő dílereknek nem kell attól tartaniuk, hogy finanszírozó nélkül maradnának.
Az üzletágvezető hangsúlyozta: az új szabályozás a jutalékok rendszerét közvetlenül nem érinti, ám azt látni kell, hogy azok a kereskedők, akik csak az elérhető jutalék alapján igyekeznek választani a pénzügyi szolgáltatók között, hoszszú távon semmiképp sem lehetnek versenyképesek. Mérlegelniük kell ugyanis, hogy olyan, a versenyképességük szempontjából lényeges szolgáltatásokat, mint az integrált biztosítás, a használtautó-garancia, a havi fixes konstrukciók, a tartós bérlet, illetve a készletfinanszírozás, a finanszírozó biztosítja-e, hiszen ezek nélkül ma már nagyon nehéz érvényesülni a piacon.
A mai, mélypont közelében álló piacon ugyanakkor Bohács Zoltán szerint nagyon sokat nyerhetnek azok a pénzügyi szolgáltatók, akik sok függő ügynökként működő kereskedőt szereznek maguknak, hiszen egy beállt piacon nagyon meg kell küzdeni a részesedésekért.
Az októbertől hatályos ügynökszabályozást illetően ugyanakkor több problémát is lát Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. Utalt arra: a közvetítők számára előírt hatósági vizsga kérdései egyrészt szakmai szempontból sem mindig állják meg a helyüket, másrészt az elsajátítandó anyag rendkívül elméleti módon közelíti meg a folyamatokat. Rámutatott: a lízingszövetség – a Magyar Bankszövetséggel együtt – kérte a szükséges módosításokat, az viszont nem segítette az előrelépést, hogy a kérdéssornak a pénzügyi felügyelet által összeállított, első változata szeptember elején jelent meg, ám az első vizsgaidőpontok már a hónap közepére vonatkoztak. Emellett – mutatott rá Lévai Gábor – az sem tűnik reálisnak, hogy az év végéig több ezer hitelközvetítő eredményesen levizsgázzon.
A másik problémát a főtitkár abban látja, hogy míg a járműhiteleknél korábban a kereskedő – B típusú ügynökként – az ügyfél nevében eljárhatott (aláírhatott) a pénzügyi szolgáltatónál, addig a jövőben ez a lehetőség csak a kevés számú kiemelt közvetítő számára adott. Ez pedig jelentősen lelassíthatja az ügyintézés folyamatát, hiszen az iratokat vándoroltatni kell az egyes érintettek között.
A harmadik gondot pedig Lévai Gábor szerint az jelenti, hogy a jogszabály nem differenciál az egyes terméktípusok között: vagyis például egy kkv-hiteleket közvetítő ügynöknek ugyanúgy ismernie kell a lízinget is, és viszont, ami egyáltalán nem indokolt. BM
Lassúnak ígérkezik a kilábalás
A hazai gépjármű-finanszírozási piacon még 2011-ben sem lehet kiugró növekedésre számítani az alacsony bázis ellenére sem, legfeljebb 5-10 százalékos emelkedés képzelhető el – véli Bohács Zoltán. Viszonylagosan nagyobb elmozdulás a kis- és középvállalkozások által beszerzett kishaszonjárműveknél várható, a személygépjárműveknél pedig csak akkor lehet érezhető növekedés, ha a lakosság hitelfelvételi hajlandósága növekedni kezd. Az értékesítők szerint egyébként évi 110-120 ezerre futhat fel az eladott járművek száma Magyarországon, ám ennek a menynyiségnek az elérése is éveket vehet még igénybe.Az autófinanszírozási piac pedig látványosan visszaesett 2010 első felében: a hazai lízingcégek által finanszírozott összeg mindössze 76,1 milliárd forintot ért el, ez bő 34 százalékkal kisebb a már egyébként sem túl erős bázisidőszaki értéknél is.
Az autófinanszírozási piac pedig látványosan visszaesett 2010 első felében: a hazai lízingcégek által finanszírozott összeg mindössze 76,1 milliárd forintot ért el, ez bő 34 százalékkal kisebb a már egyébként sem túl erős bázisidőszaki értéknél is.-->
