Az inflációt jelentősen meghaladó mértékben növelték a magánnyugdíjpénztárak hozamaikat 2010. első kilenc hónapjában. A magánnyugdíjpénztárak száz százalékát tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség gyorsjelentése szerint 2009. december 31. és 2010. szeptember 30. közötti időszakban a Növekedési 9,5 százalék, a Kiegyensúlyozott 9,25 százalék, a Klasszikus portfóliók pedig 6,01 százalék átlagos hozamot értek el.
A Stabilitás Pénztárszövetséghez tartozó 18 magánnyugdíjpénztár összesített vagyonának piaci értéke 7,2 százalékos növekedéssel 2 841,2 milliárd forintról 3 047,1 milliárd forintra emelkedett 2010. második negyedévéről, 2010. harmadik negyedévére. A pénztárak által kezelt 54 portfólióban változatlanul a hazai eszközök vannak túlsúlyban, így továbbra is a magyar gazdaság és a hazai pénz- és tőkepiac teljesítménye határozza meg a pénztári hozamokat. A Klasszikus portfóliók esetében 93,96 százalék, a Kiegyensúlyozott portfóliók esetében 69,11 százalék, a Növekedési portfólióknál pedig 39,34 százalék a magyar állampírok állománya, így azok árfolyamhatása változó mértékben, de szintén rányomja bélyegét a pénztári teljesítmények alakulására.
A 2008.évi gazdasági válság okozta veszteségeket követően a magánnyugdíjpénztári portfólió piaci értékében a pénz- és tőkepiaci tendenciákkal összhangban gyors korrekció zajlott le. Ennek eredményeként 2008. december 31-től 2010. szeptember 30. napjára a portfólió piaci értéke 63 százalékkal növekedett, amelyet nagyrészt a kiemelkedő befektetési teljesítményekre lehet visszavezetni. A másik fontos változás, hogy a választható portfóliós rendszer bevezetésével és a kockázati kitettség átalakításával az elérhető hozam nagysága is lényegesen változott.
Elsősorban ennek köszönhető, hogy míg a Klasszikus portfóliók átlagos hozama 2009. december 31. és a 2010. szeptember 30. között 6,01 százalékot, a Kiegyensúlyozott portfóliók 9,25 százalékos, a Növekedési portfóliók pedig 9,5 százalékos átlagos hozamot értek el. Az összesen 54 magánnyugdíjpénztári portfólió teljesítményei között továbbra is nagy a szórás, ami az eltérő befektetési politikákra, és a portfólió-kezelők stratégiái közötti eltérésekre vezethető vissza.
A 2009. december 31-től számított vagyonnal súlyozott pénztári átlaghozamok a kockázatvállalás mértékével arányos teljesítményt mutatnak. A nagyobb kockázatvállalás mellett a Kiegyensúlyozott és Növekedési portfóliók hozamai az állampapír indexek hozamait jelentősen, a Növekedési portfólió esetében a Budapesti Értéktőzsde teljesítményét is meghaladták, az idei év eddig terjedő időszakában kiemelkedő reálhozamot biztosítottak a pénztártagoknak. A 2010. szeptemberében aktuális - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - 3,8 százalékos inflációval összevetve ez azt jelenti, hogy a pénztári portfóliótól függően 2,21 és 5,7 százalék közötti pozitív reálhozamot értek el a vizsgált időszakban. Az elmúlt évben átlagosan 1,4 forint, az idei év elmúlt 9 hónapjában 1,1 forint befektetési eredmény jutott minden egyes forint pénztári befizetésre.
A pénztárak jövőbeni kilátásait ugyanakkor jelentősen befolyásolják az Országgyűlés által 2010. október 25-én elfogadott törvények, amelyek értelmében 2010. november 1-jétől 2011. december 31-ig a magán-nyugdíjpénztári tagok bruttó béréből levont 9,5 százalék nyugdíjjárulék teljes mértékben az állami nyugdíjalapba kerül, a magánnyugdíjpénztárba átutalt tagdíj mértéke 0 százalék lesz. Egy másik jogszabály ezzel párhuzamosan minden magán-nyugdíjpénztári tag számára lehetővé teszi, hogy visszalépjen az állami tb-rendszerbe. Ez azt jelenti, hogy aki a visszalépés mellett dönt, annak az eddig egyéni számlán felhalmozott megtakarítása átkerül egy a kormány által kijelölt szervhez, és onnantól az állam garantálja a mindenkori jogszabályokban meghatározott nyugdíjat a számukra.
A most 14 hónapra elvont magánbefizetéseket nem fogják visszaadni a maradóknak - vélekedett lapunknak Simonovits András, az MTA nyugdíjszakértője.
A Stabilitás Pénztárszövetség azt tanácsolja, hogy amíg a hiányzó részletszabályok (kompenzáció, nyilvántartás, öröklés) nem tisztázottak, senki ne lépjen vissza az állami rendszerbe, mert – például öröklés esetén – rosszabbul is lehet járni. Az átlépés ugyanis egyirányú, a visszatérés a magán-nyugdíjpénztári rendszerbe a jelenlegi információk szerint nem lehetséges. A megfontolásra mindenki számára elegendő idő áll rendelkezésre, hiszen a visszalépés lehetősége az elfogadott jogszabály szerint 2011. december 31-ig nyitott.
