Itt a hitel, hol a hitel? Élő közvetítés
A Magyarországi Volksbank szerint a válság miatt csökkentek a kkv-k megrendelései, harmaduk árbevétele több mint negyedével esett vissza. Ezért a pénzügyi beszámolók és a vállalkozások minősítése is rosszabb lett, emiatt a hitelért folyamodóktól értékesebb fedezetet és magasabb kockázati felárakat kell kérniük.
value="http://www.youtube.com/v/X-rRu5k8ZaM?fs=1&hl=hu_HU">
name="allowFullScreen" value="true">
name="allowscriptaccess" value="always">
src="http://www.youtube.com/v/X-rRu5k8ZaM?fs=1&hl=hu_HU"
type="application/x-shockwave-flash" allowscriptaccess="always"
allowfullscreen="true" width="380" height="300">
Korábban a bankok sokkal több pénzt adtak kölcsön a vállatoknak, mint amennyire azoknak ténylegesen szükségük volt- mondta Tibor Dávid, a Masterplast Group vezérigazgatój.
Emiatt azok a vállalkozások, amelyek a hitelbe kapott összeget felhasználták, nem biztos, hogy túlélték a válságot. A vezérigazgató azt tartja szerencsésnek, ha egy vállalkozás tőkéjének fele saját, fele idegen forrásból származik, a bankok az idegen tőke magasabb arányát javasolták cégüknek.
Hozzátette: utólag helyesnek tartják, hogy nem vettek fel több hitelt és a jövőben is saját tőkéjük erősítését tervezik. Vizsgálják a banki finanszírozás lehetőségét és a kötvénykibocsátást is meggondolandónak tartják. A cég ugyanakkor elsődleges céljának a tőzsdei megjelenést tartja, így közvetlenül a piacról, részvénykibocsátással vonhatnak be további forrásokat.
Raskó György agrár nagyvállalkozó elmondta: igenis lehetséges Magyarországon tisztességes módon vállalkozást fejleszteni, bár rendkívül nehéz.
Raskó György beszámolt arról, hogy a Vám- és Pénzügyőrség a közelmúltban razziát tartott cégénél és bírságot szabott ki, amiről kiderült, hogy megalapozatlan. A vámosok arra hivatkoztak, hogy azért vizsgálódtak cégénél, mert az APEH-től azt az információt kapták, hogy ez átlátható vállalkozás, így könnyebb szabálytalanságot találni.
A vállalkozó szerint a prudencia nem mindig jellemző a nagybankokra, erre példa számos, bajban lévő hitel, ilyen az M1 Outlet center esete, amely márvánnyal és szökőkúttal készült, 2,8 milliárd forintos hitelből. A vállalkozás három hónapig működött, ma 600 millió forintért kínálja a pénzintézet az épületet, ez jól jellemző, mennyire körültekintőek a bankok.
A bankok hatalmas ingatlanhalmazzal rendelkeznek a bedőlt hitelek nyomán, amelyeket még nyomott áron sem tudnak értékesíteni. A tőkemegfelelési mutató negatív változásai miatt a hitelkihelyezés erősen csökkenni fog a következő években.
Nem véletlen, hogy cseh bankok finanszírozzák például a Győri Sütőt, hiszen Csehországban jóbal alacsonyabbak a kamatterhek. Így szerezhetnek meg akár sikeres magyarországi vállalkozásokat a szomszédos országok cégei. Egymás után vásárolják fel a magyar cégeket, például a húsiparban, az előrenyomulást jól jelzi a Penta csoport terjeszkedése. Ami a hiteleket illeti: csalás és korrupció jellemzi az értékbecslést, az önerő igazolások kiadását, ennek pedig most isszuk a levét.
A csődtörvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény túlzottan védi az adóst, akár a csalókat is. Az adósok évekig halaszthatják az ügyek befejezését, ezzel növelve a körbetartozást. Mind a két jogszabályt módosítani kellene, csakúgy, mint a felszámolási ipart, amely maffiaszerűen működik Magyarországon. Hiába javult a felszámolók kijelölése, az érdekkörök változatlanok. Jelenleg 113 felszámoló létezik, de a jelentősek csak pár holding érdekeltségébe tartoznak, ezek pedig a hitelezők érdekeit másodlagosnak tekintik. Átlag 11 hónap alatt zajlik le egy felszámolás, míg az Egyesült Államokban ez az időtartam 3 hónap. A hitelezőnek kellene kijelölnie a felszámolót.
Az állam is rossz példát mutat ezen a téren. A kilakoltatási moratórium rengeteget árt, mert azt sugallja, hogy a hibás döntésért nem kell felelősséget vállalni. De ugyanígy gyermeteg a devizahitelezés korlátozása, különösen az euró alapú hitelek kapcsán. Ehhez hozzáadódik a bankokat sújtó adó és az elképesztő jellegű kritika, amellyel a "finánctőkét" illetik. Ennek következménye, hogy extrém kockázattal jár a magyar kkv-k finanszírozása.
Kozma András, a Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint a fő gond, hogy olyan gazdaságpolitikai rendszer alakult ki az elmúlt tíz évben, amelyben nagyon nehéz vállalkozni. A cégeket ez arra ösztönzi, hogy maradjanak kicsik, rejtőzzenek és a megtermelt pénzt lehetőleg fogyasszák el, ahelyett, hogy visszaforgatnák a gazdaságba. A probléma tehát nem a vállalkozói rétegben keresendő, a versenyképességünk egyértelműen romlott, ebben a légkörben nehéz egységes vállalati struktúrát felépíteni.
A kamatok magasabbak, csakúgy, mint az adók, nincs iparpolitika és nincs gazdaságvédelem sem. Ebben a gazdaságpolitikai hangulatban deformálódik a vállalati struktúra, amely egyrészt erősen duális: a külföldi cégek prosperálnak, termelik a GDP-t, míg a hazai vállalatok szenvednek. Eltorzult a vállalati piramis is; Magyarországon akad néhány nagyvállalat és több százezer mikrovállalkozás, a két kategória között pedig szinte semmi. Minden tizennegyedik magyarra jut egy cég, ez pedig egy betegség tünete és nem a vállalkozó kedvet jelzi. A legértékesebb vállalati része pusztul, míg a kiscégek a szürke sávba menekülnek az adók elől.
A Commerzbank számos tanulmányt készített a régióban a vállalati rendszerekről. Eszerint a kkv kör középső rétege teljesen hiányzik. A 700 ezres működő vállalkozási szám stagnál, csak a nagyvállalati körben vagyunk jók régiós szinten. Erre a torz struktúrára épülnek a torz partneri rendszerek, például a bankok is. Így a bankok működésének torzulása sok tekintetben a fent említettek következménye. Hogyan higgyen egy bank olyan cégben, amelynek a tulajdonosi szerkezete nem átlátható? Amelynek a bizonylatai nem megbízhatóak azért, mert lehetőséget hagy a szürke szférába való átcsúszásra?
Csak mintegy 5 ezer cég tekinthető valóban hitelképesnek. A bankok így preferálják a külföldieket, hiszen ezek a cégek transzparensebben működnek, ez a kör egészségesebb.
Magyarországon nem létezhet bizalom a bank és az ügyfél között, a két fél nem hisz egymásnak, ellentétben a Nyugat-európai országokkal, így csak a fedezet számít. Egy céget bármikor fel lehet számolni és a vagyonát máshová átvinni - így a biztosítékok túlzottan nagy szerepet kapnak a hitelezésben. Ennek megfelelően a pénzintézetek igyekeznek kilobbizni, hogy egy esetleges felszámolás esetén ők legyenek az elsők, akik visszakapják a tőkéjüket.
Németországban egy adott cég évtizedekig marad egy banknál, mert hisznek egymásnak. Ez a fajta lojalitás azonban Magyarországon nem alakul ki, a cégek bankok között ugrálnak, már tíz bázispontos különbség esetén is.
A magyar bankrendszer mindamellett rendkívül jövedelmező, ez változik meg a közeljövőben. A hitelállomány (beleértve a vállalatokat is) zsugorodik. Már a meglévő hitelek refinanszírozásához is tőkeimportra van szükség, ez normális egy fejlődő gazdaságban, a hiteligény tehát egyértelmű. Ehhez azonban nem fog elegendő banki hitelállomány párosulni. Eddig a pénzintézetek tulajdonosai szívesen hozták ide befektetéseiket, mert a szektor jó hasznot hozott. De 2010-ben és 2011-ben ütés éri a bankrendszert a gazdaság állapota, a bankadó, valamint a nyugdíjpénztárak átalakítása következtében. A hitelkínálat csökkenése éppen a gyengélkedő vállalati réteget érinti majd: több százezer cég számára lesz nehezebb a hitelhez jutás, miközben a felső harmad - abszurd módon - akár jobban is járhat.
Rövid távon nincsen kapcsolat a hitelállomány és a gazdaság állapota között - mondta Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója. Példaként említette Lengyelországot, ahol a gazdaság bővült, miközben a hiteleállomány csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ne lene szükség hitelre a gazdasági növekedéshez.
A vállalatok felének árbevétele zsugorodott vagy stagnált, másik felüké viszont gyorsan növekedett 2003 és 2008 között. Ezt mutatta ki a Kopint-Tárkinak egy több mint 63 ezer vállalat adatain alapuló vizsgálata. A felmérésből az is kiderült, hogy a leggyorsabb növekedést produkáló vállalkozásoknál az export növekedése okozta a foralom gyors növekedését. A kutatás minden ágazatban és vállalatméretben talált gyorsan növekedő és zsugorodó vállalkozásokat.
Balogh László, a PSZÁF alelnöke elmondta: a pénzpiacon érzékelhető a válság hatása: a pénzintézetek prudensebb gyakorlatot folytatnak a hitelek kihelyezésénél, ugyanakkor a gazdaságpolitika éppen a hitelezési aktivitás fellendülését várná. Ez a kettőség jellemzi az uniós országokat is.
A 2009 szeptemberi mélypont után lassú, bizonytalan, de érzékelhető hitelezési növekedés tapasztalható Nyugat-Európában. Az EKB vonatkozó elemzései megmutatják, hogy egyelőre nem állapítható meg egységes európai trend. A közép-európai régió is túlesett a mélyponton, az utolsó néhány hónapot tekintve a térségben is javult a helyzet, leginkább Lengyelországban. 2011-ben a várakozások szerint a törékeny egyensúlyozás lesz jellemző, a növekedési pálya fenntartása a cél.
A magyar banki hitelállomány másfél éve zsugorodik, az utolsó 12 hónapban 6 százalékkal csökkent, világos, hogy a lakosság egy része annyira eladósodott, hogy gyakorlatilag fizetésképtelenné vált, vagyis hitel felvételére nem gondolhat. A lakosság egy másik, jelentős része pedig annyira kifeszített gazdálkodásra kényszerül, hogy szintén alapos megfontolásra kényszerül a hitelek felvétele terén. Ebben a szegmensben a nagyobb óvatosság hatására inkább a megtakarítások növekedése a jellemző: a válság megtette a hatását a hitelfelvételi kedv tekintetében. A lakossági hitelezés tovább gyengül, a mélypontot jövő év elején éri el.
Tanulságos a hitelek és betétek kamatlábainak alakulása. Két százalékos kamatkülönbözet mutatkozik a forint és az euróhitelek között, miután megszűntek a jelzálog alapú, devizahitelek. Ez a különbözet már elég alacsony ahhoz, hogy a lakosságot a biztonságosabb forinthitelek irányába vezesse az euró hitelektől. A svájci franknál ez lényegesebb magasabb, a fogyasztási hitelek pedig ettől elszakadnak a kamatlábak terén. A kamatszintek a forinthitelek esetében lassabban csökkennek, ennek oka az ország kockázati felárának emelkedése.
A friss adatok szerint a 90 napon túli késedelmes hitelek aránya majdnem 8 százalékot ért el. A mélypont itt nem látható, de a remények szerint 2011-ben fordulhat a trend. A rendszerben a jelzáloghitelek sok gondot okoznak: ezek 78 százaléka deviza, az állomány pedig csak lassan csökken a forinthitelek alakulása szerint, illetve a devizahitelek kifutásának megfelelően. A devizahitelek forintra történő átváltása pedig olyan nagy költséggel jár, hogy nem éri meg az ügyfeleknek.
A legtöbb Nyugat-európai országban a lebegő kamatozású hiteleknél a felár nem változtatható. A térségben a devizahitelek kamatai a referencia kamatokhoz kötődnek, ezekben az országokban azonban a bankok belátták, hogy számukra is ez a megfelelőbb szabályozás. A devizahitelek költségei Magyarországon a legmagasabbak, ez nagy szerepet játszott a hitelportfóliók romlásában.
A nemzetközi példák azt mutatják, hogy nem törvényszerű, hogy egy megrendült bank feláldozza a kamat transzparenciát a gyors nyereség oltárán. Ez jól látható a Société Générale vagy az UBS által kínált hiteleken, amelyek áttekinthető, visszakövethető kamatozású hiteleket kínálnak. Hosszú távon tehát szabályozási politikai lépések szükségesek a kamatmeghatározási gyakorlat átalakításához a kiszámíthatóság érdekében. A lebegő kamatozás és a fix felár kombinálása reálisan követhetővé teszi a gazdasági folyamatokat, így elkerülhető a hitelek túlárazása, amely végső soron gyengíti a hitelfelvételi képességet is.
Egyik kezével elvesz, a másikkal ad a kormány. Egyszerre stabilizál és serkenti a növekedést – mondta Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára.
Mint mondta, első pillantásra talán furcsa ez a kettőség, ezért nem meglepő, hogy egyes kommentárokban az értetlenség látható. A cél az egyszerűbb pályázati rendszer, aminek kialakításában a cégek is partnerek lehetnek. Jelentős fordulat, hogy az elmúlt időszakban az EU forrásoknak csak 16 százaléka irányult közvetlenül gazdaságfejlesztésre. A kormány a megmaradó összeg felét fordítaná ilyen célokra, ez évente 300 milliárd forintot jelent a következő három évben.
150 ezer új adózó munkahelyre számít a kormány a Széchenyi terv vállalkozásfejlesztési részének jóvoltából. Leszögezte: az új rendszerek valóban négy évig fennmaradnak, a gyors változások a tartós, kiszámítható feltételeket célozzák, vagyis a pályázati rendszer a mostani átalakítást követően alig módosul. Sokkal fókuszáltabb lesz a pályázati szisztéma és egyszerűbb a pályázati rendszer. Jelenleg kidolgozás alatt áll a mikro- kis és középvállalkozások 1-2,5 millió forintos vissza nem térítendő támogatása, ahol a támogatás aránya 30 százalékos. A nagyobb projektek akár 1 milliárd forintos támogatást is kaphatnak, itt a támogatás aránya 40 százalék.
A kormány szeretné megvalósítani a versenyképességi szerződések rendszerét. Ennek keretében egy-egy kistérség vagy város komplex projekteket vállalhat fel, amire vissza nem térítendő támogatást igényelhet az EU-tól.
Leszögezte: a kormány "keményen bevasalja" a vállalkozásokon az ígért és újonnan létrehozott munkahelyeket. Az államtitkár örülne annak, ha Magyarországon megszűnne a pályázatírási iparág, mert a cél az, hogy minden számolni tudó vállakozás képes legyen segítség nélkül pályázni a forrásokra.
Az MKB Bank szintén a viszszaeső árbevételekre, a csökkenő jövedelmezőség miatt romló hitelképességre és a romló biztosítéki háttérre panaszkodott. A helyzetet tovább rontja a vállalkozások saját tőkéjének és saját forrásainak alacsony aránya. Az OTP Bank szerint pedig jelentősen megnehezíti a hitelezést, hogy a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. készfizető kezességének díjai megemelkedtek. Ezért a vállalkozások egy része már nem engedheti meg magának a magas induló díj megfizetését. Úgy vélik, gondot jelent az is, hogy Magyarországon nincs olyan intézményi, állami adatbázis, amely a hitelezési csalásban részt vevő vállalkozásokról, azok tulajdonosairól tartalmazna információkat.
Az Erste Bank szakértői olyan kiszámíthatóbb, tervezhetőbb gazdasági környezetet tartanak szükségesnek a kisvállalkozások finanszírozásához, amely segítené a kockázatok pontosabb megítélését a hitelek elbírálásakor. Reményeik szerint az adócsökkentés miatt bővül a fogyasztás és megnövekszik a kereslet a hazai kkv-k által kínált áruk és szolgáltatások iránt.
Az UniCredit Banknál úgy vélik, hogy a kkv-k elsősorban adóterheik csökkentését és a bürokrácia leépítését igénylik már régóta. Arról is beszámoltak, hogy szektorbeli partnereik zöme komolyan érdeklődik az új pályázati lehetőségek és a kedvező kamatozású hitelkonstrukciók iránt.
A kkv-k hiteligénye erős, hitelképességük azonban csökken – állítja az MKB Bank. A kereslet elsősorban a szabad felhasználású hitelekre irányul, a cél a vevők lassuló fizetései miatti gyakori likviditási problémák kezelése. A legkeresettebbek a likviditást bővítő szolgáltatások, ilyen a faktoring és a Széchenyi-kártya. Népszerűek a garanciák és az akkreditívek.
Az Erste Bank a hitelkereslet gyengüléséről, s a betétek és a cash management iránti igény növekedéséről számolt be. A nagyobb kkv-k esetén az elektronikus csatornák iránti igényt észlelték. Mivel a hitelintézet „házi bank” státus elérésére törekszik, ezért a tanácsadástól a munkavállalói számlavezetésig az összes szolgáltatást egyszerre kínálja.
A hitelezésben felértékelődött a bankkapcsolatok minősége – állítják az FHB Bank szakértői. Szerintük az a fontos az ügyfeleknek, hogy bankjuk gyorsan tudjon reagálni a működésük megváltozására. Ügyfeleik igénylik és elismerik, ha kiszolgálásukkor a bank az értékesítés mellett tanácsokat is ad. Úgy tapasztalták, kkv-ügyfeleik megfontoltabban választanak a megtakarítások közül, érzékenyebbek a betéti kamatok nagyságára és kevésbé szeretik az egzotikus befektetéseket.
Az OTP Bank a kkv-k betétállományának inflációt meghaladó mértékű növekedésére számít, a hitelállományuk viszont stagnálhat. A finanszírozási oldalon továbbra is népszerűek a folyószámlahitelek, de előretörésre számítanak a forgóeszközhiteleknél is.
A kkv-k jelentős része még nem heverte ki a válságot, de néhány szektorban, például az exportra termelő cégeknél már látható a növekedés – vélik a Budapest Banknál. Úgy látják, az idén és jövőre egyre több cég tervez beruházást vagy korábban megkezdett beruházása folytatását. Azonban szerintük is visszafogott az üzleti aktivitás és beruházási kedv. Ez meglátszik a vállalatok mérsékelt finanszírozási igényében, a hosszú lejáratú beruházási hitelek iránti megcsappant érdeklődésben. Ugyanakkor a cégek likviditásszűkében vannak, ez gátolhatja őket az exportpiacokra való belépésben. Ezért a bank az exportáló cégek számára 2010 közepétől kedvezményes kamatozású export-előfinanszírozási hitelt kínál.
A K&H Bank kkv-ügyfelei körében is előtérbe kerültek a likviditásfinanszírozási termékek – mondta lapunknak Németh László igazgató. Felértékelődött ugyanis számukra a napi munkamenet folyamatosságának a biztosítása. A beruházások megvalósítását viszont későbbre halasztották, sőt több esetben még a jóváhagyott beruházási kereteket sem hívták le.
Hangsúly a pályázatokon
Nagyobb hangsúlyt helyez pályázati tanácsadási üzletágára a Commerzbank annak érdekében, hogy kis- és középvállalkozói partnerei az indulástól sikeresek lehessenek az Új Széchenyi-terv pályázatain. Lovas Emese, a bank üzletfejlesztési igazgatója szerint természetes, hogy a hitelintézet több területen is stratégiai kapcsolatot alakított ki pályázatíró cégekkel és szakmai szervezetekkel.Ennek révén ügyfeleik támogatást kapnak a pályázatok előkészítéséhez, a nyertes pályázatoknál pedig a bank külsős és belsős szakértői segítenek a projektmenedzsmentben és a monitoringmunkákban is.
Ennek révén ügyfeleik támogatást kapnak a pályázatok előkészítéséhez, a nyertes pályázatoknál pedig a bank külsős és belsős szakértői segítenek a projektmenedzsmentben és a monitoringmunkákban is. KKV-k hitelállománya -->
