A CMA DataVision 2010-es évzáró listáján - amely az államadósság-törlesztési leállás kockázata ellen kínált származékos biztosítási csereügyletek (credit default swaps, CDS) decemberi utolsó árazásai alapján sorolja be az egyes szuverén adósokat - a súlyos adósság- és államháztartási gondokkal küszködő Görögország átvette a sokáig listavezető Venezuelától az első helyet a törlesztési leállástól leginkább fenyegetett államadósok mezőnyében.
A legkockázatosabb tízes csoportban - Görögországgal együtt - összesen öt EU-tagállam van a legfrissebb kimutatás szerint, köztük két új: Magyarország és Spanyolország.
Ez utóbbi két uniós tagállam még nem szerepelt a CMA által összeállított előző negyedéves adóskockázati kimutatások felső tízes mezőnyében.
A tíz legkockázatosabb szuverén adós között van még az EU-tagállamok sorából Írország és Portugália, de ezek már jó ideje jelen vannak az első tízben.
Magyarország a lista összeállításához figyelembe vett december 31-ei zárószint alapján 378,0 bázispontos CDS-középárfolyammal került fel a legkockázatosabb tízes államadósi csoportba, ám azóta is jelentősen romlott a magyar államadósság-törlesztési kockázat megítélése a londoni piacon. A CMA DataVision adatsora szerint a magyar CDS-tranzakciók árazása az elmúlt heti londoni kereskedést 390,9 bázisponton zárta.
A pénteki zárásra kialakult árazás azt jelenti, hogy a magyar szuverén törlesztési leállás kockázatára biztosítási tranzakciókat kínáló piaci szereplők jelenleg 391 ezer euró körüli éves díjat kérnek minden 10 millió euró magyar államadósság után a befektetőktől az irányadó ötéves futamidőre. A magyar CDS-kontraktusok így most csaknem 13 ezer euróval drágábbak középárfolyamon, mint a múlt év végén.
A CMA számítási modellje szerint a jelenlegi magyar CDS-árszint arra vall, hogy a londoni adósságpiac hozzávetőleg 24 százalékos halmozott valószínűséggel árazza Magyarország mint szuverén adós nem fizetővé válását ötévi távlatban.
