Ez azt jelenti, hogy több állampapír jár majd le, mint amenynyit a tervek szerint piacra dobnának, pedig az államháztartás hiánya miatt valószínűleg forrásbevonásra lesz szükség.
A hiányzó részt biztosíthatja eurókötvény-kibocsátás is. Ha azonban a magán-nyugdíjpénztári bevonását is figyelembe vesszük, akkor nincs is akkora finanszírozási igénye az államnak – mutatott rá Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Az államhoz ilyen módon kerülő értékpapírok (főként részvények) értékesítéséből ugyanis szintén befolyik valamennyi pénz, bár ezek mértékéről egyelőre nincs pontos információ. A második pillérben maradók száma, eddig úgy tűnik, alacsony lesz, így jelentős forrásról beszélhetünk – tette hozzá Németh, aki azt sem zárja ki, hogy részben likviditási gondoktól is tarthat az ÁKK, és ezért is óvatosabb a piaci forrás bevonásával kapcsolatban.
Az új terv szerint az eddig megszokotthoz hasonlóan alakulnak az éven belüli lejáratú diszkontkincstárjegy-kibocsátások. Február és április között 935 milliárd forint értékben dob piacra rövid papírokat az elsődleges kibocsátó. Államkötvényből viszont csak 320 milliárd forint értékben terveznek értékesíteni a 640 milliárd forintos lejárattal szemben.
Tegnap egyébként igen élénk kereslet mutatkozott a három hónapos diszkontkincstárjegy-aukción. A 45 milliárd forintos meghirdetett keretre 154,3 milliárd forintnyi ajánlatot nyújtottak be, ezért a kibocsátó 10 milliárd forinttal megemelte az elfogadott mennyiséget. Az átlaghozam 5,63 százalékos lett, 8 bázisponttal alacsonyabb az egy héttel korábbi aukción kialakultnál.
