Kivárhatnak a bankok

Bár az elemzői várakozások alapján valószínűsíthető, hogy hétfői ülésén újabb 25 bázispontos szigorításról határoz a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa, nem várható, hogy a pénzügyi szolgáltatók többsége emelné akár a hitelek, akár a betétek kamatait. Ennek részben az az oka, hogy a hitelintézetek többsége január eleji fordulónappal frissítette a forinthitelek kamatait, így a mostani emelés hatását még vélhetőleg nem érvényesítik az árazásban, újabb jegybanki szigorításra pedig – legalábbis rövid távon – nem lehet számítani.

Az MNB statisztikái pedig arról tanúskodnak, hogy az utóbbi egy évben a hitelintézetek inkább a piaci folyamatokhoz, mint a jegybank lépéseihez igazították a lakossági ügyfelekre érvényes rátáikat. A piacon gyakorlatilag egyeduralkodóvá vált, így nagyobb versenyt generáló lakáshiteleknél például a novemberig tartó egy év alatt 1,63 százalékponttal csökkent a jegybank által kalkulált, átlagos kamat, miközben a folyószámlahiteleknél kalkulált ráta az adott időszakban történt, összesen egy százalékpontos jegybanki kamatcsökkentés ellenére bő fél százalékponttal még emelkedett is. A gyors átárazások ellen hat az is, hogy az MNB most a fokozatos szigorítás politikáját képviseli: a 25 bázispontos lépésekre lassabban és nem egyszerre reagálnak a piaci szereplők.

A hétfői jegybanki növelés mindenesetre csaknem biztosnak tűnik. A Reuters szokásos felmérésének eredménye alapján felerősödtek a kamatemelési várakozások, az elemzők többsége a szigorítás folytatására számít a hétfői MNB-üléstől. A megkérdezett szakértők közül 19-nek az a véleménye, hogy a novemberi és a decemberi után újabb negyed százalékpontos emelést hajt végre a monetáris tanács, és csak hatan voltak, akik szinten tartást jósoltak. Bár az utóbbi hónapban a jegybank felől inkább a kamatnövelési várakozásokat lehűtő állásfoglalások érkeztek, ugyanakkor a decemberi inflációs adat negatív meglepetést tartogatott. A novemberi alacsony béremelkedés és az erős szinten lévő forintárfolyam ugyanakkor egy lazább ütemű kamatnövelési pályát támasztana alá – nyilatkozta a hírügynökségnek a 4Cast elemzője, Diana Gesheva. Orosz Dániel, az Axa Csoport Magyarország stratégiai elemzési igazgatója szerint ugyanakkor most januárban nem feltétlenül indokolt a további monetáris szigorítás, és távolabbra tekintve sem valószínű és nem is indokolt, hogy éles fordulat következzen be a monetáris politikában, azaz kamatcsökkentés legyen.

Elemzők szerint ugyanakkor sok múlik az MNB döntéshozó testülete összetételének márciusban várható változásán is. A CIB Bank elemzőinek ezen a héten kiadott kommentárja szerint a jegybank közelmúltban történt kamatemeléseit sem a piaci helyzet, sem az árak alakulása nem kényszerítette ki, így az is elképzelhető, hogy a monetáris tanács összetételének megváltozása kamatcsökkentéshez vezet majd. Ez utóbbi viszont erősen függ attól, hogy a befektetők hogyan reagálnak a magyar kormány költségvetéssel kapcsolatos terveire. BM