Árfolyamon hízó adósság

Nagyot nyílt tavaly a hitel/betét olló a hazai háztartásoknál: míg a náluk lévő hitelek állománya csaknem tizedével, 8583,6 milliárd forintra emelkedett, addig a betéteké 2,7 százalékkal, 7376 milliárdra csökkent – derül ki a Magyar Nemzeti Bank tegnap közzétett statisztikáiból. A betétben elhelyezett megtakarítások és a tartozások közötti különbség növekedéséért azonban nem a korábbi évekre jellemző erős eladósodási kedv, hanem az árfolyamhatás tehető felelőssé: miközben ugyanis a lakossági és egyéni vállalkozói ügyfelek január kivételével minden hónapban nettó törlesztők voltak – vagyis több hitelt fizettek vissza, mint amennyit felvettek –, a náluk lévő kölcsönök mennyisége a forint árfolyamának mozgásával együtt emelkedett vagy éppen csökkent.

Márpedig a devizaárfolyamok alakulása tavaly finoman szólva sem kedvezett a piaci folyamatoknak igencsak kiszolgáltatott lakossági ügyfeleknek. A Bloomberg adatai szerint a devizahiteleknél domináns svájci frank egységéért az év elején még 180,9, az év végén viszont már 222,7 forintot adtak a devizapiacon, és az átlagárfolyam is rekordszinten, éppen 200 forint fölött mozgott, amely a lakossági hiteleknél több százmilliárd forintnyi árfolyamhatást generált. (Ehhez képest 2009-ben még 176,7 forinton nyitott és a 183-as szintnél zárt a svájci frank, ez a tavalyinál 7,1 százalékkal alacsonyabb, 185,7 forintos átlagárfolyamot eredményezett.) Az árfolyammozgások következtében a devizahitelek aránya tavaly tovább növekedett a háztartásoknál: 67,1 százalékot tett ki, szemben az egy évvel korábbi 66,2-del.

Az egyes hiteltípusok mennyisége viszonylag egyenletes növekedést mutatott a háztartások portfóliójában: a fogyasztási kölcsönöknél 11,3, a lakáshiteleknél pedig 9,4 százalékos bővülés mutatkozott. A legnagyobb mértékben, bő 12 százalékkal ugyanakkor a korábban is szinte csak forintban kihelyezett folyószámlahitelek állománya emelkedett 2010-ben, és az év végére meghaladta a 470 milliárd forintot: ez a tény arra utal, hogy a lakosság egyre gyakrabban használja napi kiadásai fedezésére a rendelkezésére bocsátott hiteleket. A viszonylag egyenletes növekedésnek megfelelően a háztartások kezén lévő hitelek összetétele érdemben nem változott: a lakáscélúaké valamivel meghaladta az 50, a fogyasztási hiteleké pedig a 45 százalékot.

Az új kihelyezések szerkezete viszont derekasan átalakult tavaly, részben az időközben életbe lépő jogszabályi korlátozások következtében. Az év végére gyakorlatilag eltűntek a piacról a devizaalapú jelzáloghitelek, s forintban nagyjából havi 15-20 milliárdnyi lakáscélú és 20-25 milliárdnyi fogyasztási hitelt helyeztek ki a pénzügyi szolgáltatók. (Ez utóbbiak hozzávetőlegesen felét a személyi kölcsönök adták.)

A nem pénzügyi tevékenységet folytató vállalatoknál ugyanakkor közel sem okoztak akkora változásokat a devizapiaci fejlemények, mint a lakossági ügyfeleknél, egyrészt a céges hitelek jóval rövidebb átlagos futamideje, másrészt a vállalatok gyorsabb alkalmazkodóképesége miatt. Ezzel együtt a hitelezés ebben a szektorban is igen visszafogott ütemben zajlott, hiszen a december végére kimutatott 7594,7 milliárd forintos állomány 0,7 százalékkal el is marad a bázisidőszakitól. Ezzel már második éve olvad a hazai vállalatok pénzügyi szolgáltatókkal szembeni tartozásainak állománya, hiszen 2008 végén még több mint 8000 milliárdos menynyiségről tudott az MNB. A betéti oldal alakulása szintén nem a növekvő üzleti aktivitást támasztja alá a vállalatoknál: itt a jegybank 4130,7 milliárd forintos állományt mutatott ki, ez 8,1 százalékkal nagyobb az egy évvel korábbinál. BM

A háztartásoknál csak a folyószámlahitelek jelentettek ezalól kivételt: azok átlagos kamatlába 1,8 százalékponttal, 25 százalék fölé kúszott fel az év során. Jelentősen, 2,8 százalékponttal csökkent ugyanakkor a lakosági és egyéni vállalkozói ügyfeleknek nyújtott fogyasztási hitelek átlagkamata, amely így decemberre 14,28 százalékot tett ki. A lakáshiteleknél és a lekötött betéteknél szűk másfél százalékos csökkenés mutatkozott.

A vállalati ügyfelek az év végére szintén olcsóbban juthattak finanszírozáshoz: a forintalapú folyószámla- és egyéb hitelek átlagkamata is több mint egy százalékponttal csökkent, így decemberben évi 8,52, illetve 7,84 százalékot tett ki.

A háztartásoknál csak a folyószámlahitelek jelentettek ezalól kivételt: azok átlagos kamatlába 1,8 százalékponttal, 25 százalék fölé kúszott fel az év során. Jelentősen, 2,8 százalékponttal csökkent ugyanakkor a lakosági és egyéni vállalkozói ügyfeleknek nyújtott fogyasztási hitelek átlagkamata, amely így decemberre 14,28 százalékot tett ki. A lakáshiteleknél és a lekötött betéteknél szűk másfél százalékos csökkenés mutatkozott.

A vállalati ügyfelek az év végére szintén olcsóbban juthattak finanszírozáshoz: a forintalapú folyószámla- és egyéb hitelek átlagkamata is több mint egy százalékponttal csökkent, így decemberben évi 8,52, illetve 7,84 százalékot tett ki.-->