Stabilitás: A tagok 70 százaléka kaphat reálhozamot
Január 31. még nem a végállomás – hangsúlyozta az elnök és kijelentette, bíznak az Alkotmánybíróságban, hogy megállapítja majd: nem lehet bizonyos állampolgárokat a szabad döntésük miatt másodrendűvé minősíteni.
A Pénztárszövetség sajtótájékoztatóján elhangzott: a magánpénztárak tavaly is az inflációt jelentsen meghaladó mértékben tudták növelni a hozamaikat. 2010-ben a klasszikus portfóliók átlagosan 5,95 százalékos, a kiegyensúlyozott alapok 8,62 százalékos, a növekedési portfólió pedig 10,96 százalékos átlaghozamot értek el.
Ez, mivel tavaly 4,7 százalék volt az infláció mértéke, 1,25-6,26 százalékos reálhozamot jelent. A 18 magánnyugdíjpénztár vagyona a 2009-es 2379,4 milliárd forintról 3036,1 milliárd forintra növekedett 2010-ben, ez 25,6 százalékos gyarapodásnak felel meg.
A Stabilitás számításai alapján a portfóliók működésük eddigi intervallumában pozitív reálhozamot értek el, az előzetes számítások szerint a 3,1 millió tagból mintegy 2,3-2,5 millióan számíthatnak kisebb-nagyobb mértékű pozitív reálhozamra, ennek pontos mértékét azonban az egyéni számla határozza majd meg. negatív reálhozamra főként azoknak kell felkészülniük, akik a gazdasági válságot megelőző időszakban, 2006 és 2008 között váltak pénztártaggá. Náluk ugyanis még nem tudták a pénztárak ledolgozni a válság miatt elszenvedett veszteséget.
A sajtótájékoztatón elhangzott: várhatóan négy-nyolc pénztár viheti tovább a maradó 102 ezer pénztártagot, akik az előzetes becslések szerint 350-400 milliárd forintnyi vagyonnal rendelkeznek a számláikon.
