Az index kéthavonta jelenik meg, alapja a vállalati hitelezésért felelős banki vezetők körében készített felmérés, amely tíz tényezőt vesz figyelembe, köztük a bankok nyitottságát a vállalatok finanszírozására, a vállalati hitelkereslet változását, valamint a bankvezetők várakozását a vállalati portfólió alakulására, illetve a hitelezési feltételrendszer változtatására vonatkozóan.
„2008 és 2010 között a kihelyezett vállalati hitelek volumene 939 milliárd forinttal, 6 008 milliárd forintra csökkent, miközben a bankok hitelezési feltételei szigorodtak. A gazdaság remélt dinamizálódásához fontosnak tartjuk a vállalathitelezési piac élénkülését, és ezzel összefüggésben hangulatindexünkkel a piacon hiteligénnyel megjelenő, illetve már hitellel rendelkező vállalatok orientálódását kívánjuk segíteni” – hangsúlyozta az új mutató bevezetésének célját Robert Stöllinger, a KPMG ügyvezető igazgatója.
A KPMG vállalathitelezési hangulatindex alapját képező felmérésben tíz, a vállalati hitelezés területén meghatározó kereskedelmi bank és a Magyar Fejlesztési Bank illetékes vezetője vett részt – együttes piaci részesedésük 2010-ben meghaladta a 80%-ot a vállalathitelezési piacon.
Az index kiindulási értéke +1,45 a -10-től +10-ig terjedő skálán, amely óvatos optimizmusra adhat okot, de egyben azt is jelzi, hogy nem várható áttörés a vállalathitelezési piacon az elkövetkező pár hónapban.
Az első felmérés eredményei szerint a 2008. év végi „befagyott” állapothoz képest a banki vezetők több mint 70%-a látja úgy, hogy a vállalathitelezés fontossága nőtt a bankjuk szolgáltatásportfolióján belül.
A bankok egyike sem zárkózik el új vállalati hitelek kihelyezésétől, és mintegy 73%-uk teljes mértékben nyitott erre. Árnyaltabb a kép, amennyiben hitelcél szerint vizsgáljuk a finanszírozási igényeket: míg a működési célú hitelek esetében a bankok több mint 80%-a teljes mértékben nyitott a finanszírozásra, addig a projekthitelek esetében ez az arány 30% alá csökken. Akvizíciós vagy kivásárlási célra igényelt hitelt jelenleg mindössze egy bank kínál. A hiteleket ugyanakkor megdrágítja az ország megnövekedett kockázati felára.
A bankok vezetőinek többsége szerint az elkövetkező 3 hónapban összességében nem fog jelentősen változni bankjuk finanszírozási feltételrendszere, míg egyharmaduk jelezte, hogy náluk némi szigorításra lehet számítani. Ezzel szemben a banki vezetők több mint fele érzékelte a vállalati hitelkereslet valamilyen fokú élénkülését az elmúlt három hónapban, és csökkenő keresletről egy bank sem számolt be.
A bankvezetők egyéves távlatban a saját hitelintézetük növekedési perspektíváját sokkal kedvezőbben ítélik meg, mint a bankrendszer egészének a kilátásait. A bankrendszer összesített vállalati hitelportfoliója várhatóan nem fog változni, mivel az enyhe növekedést, enyhe csökkenést és a szinten maradást prognosztizálók aránya gyakorlatilag kiegyenlített.
A válaszadó bankok több mint fele saját hitelportfóliója összetételének jelentősebb változtatását tervezi a kisebb árbevételű cégek javára, és csak két bank jelezte, hogy a portfóliójában a kisebb cégek arányának csökkentésére törekszik. Arra a kérdésre, hogy mik azok a tényezők, amelyek ösztönözhetik a kkv-szektor finanszírozását, a bankok vezetői viszonylag egyöntetűen a gazdaság dinamizálódását és állami garanciaprogramok szerepét emelték ki.
Az új hitelkihelyezésekkel kapcsolatos döntéshozatali folyamat során a bankok elsősorban a vállalati hitelfelvevő megalapozott üzleti tervét/jövőbeni cash termelő képességét kezelik kiemelten. A fontossági sorrendben ezután következnek a vállalat múltbeli/jelenlegi pénzügyi mutatóira vonatkozó adatok.
A bankok több mint fele említette a termelőipart, a mezőgazdaságot és az arra épülő élelmiszeripart, illetve az energiaipart és a különböző közműszolgáltatásokat, mint preferált iparágat. Ezzel szemben az olyan – a válság előtti időszakban előszeretettel finanszírozott – iparágak, mint az ingatlanszektor és a pénzügyi szektor, továbbá az építőipar a bankok jelentős részénél nem preferált.
