Pénz- és tőkepiac

Visszalépőknek: Fontos információk a reálhozamokról

Aki visszalépett az állami nyugdíj-rendszerbe, és nem rendelkezett a reálhozamának kifizetésének módjáról, annak a Magyar Posta küldi házhoz a pénzt, de ha 10 napig nem jelentkezik a tulajdonos, akkor a pénz az államhoz kerül – fontos részletek a Pénzügyi Szervek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatójában.

Annak a magán-nyugdíjpénztári tagnak, aki nem nyilatkozott a pénztárban maradási szándékáról, magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya 2011. március 1-jével megszűnt és automatikusan visszakerült az állami nyugdíjrendszerbe. Az egykori magán-nyugdíjpénztári tagok hozamgarantált tőke feletti összeget (köznapi elnevezéssel reálhozam) és a tagdíj-kiegészítés összegét igényelhetik vissza.

A hozamgarantált tőke összegét a pénztárak a törvényben meghatározott módon számítják ki: a tag egyéni számláján jóváírt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összegét felszorozzák a jóváírás hónapjára vonatkozó, KSH által közzétett inflációs rátával.

Ezt követően a pénztár megvizsgálja, hogy az így kiszámított inflációval növelt tagdíj és tagdíj-kiegészítés összege (hozamgarantált tőke) kisebb vagy nagyobb mint az egyéni számlán szereplő összeg.  Ha a hozamgarantált tőke összege kisebb, akkor a különbözet – hozamgarantált tőke feletti összeg – kerül kifizetésre a volt pénztártag részére olyan módon, ahogy arról a pénztártag rendelkezett.

A reálhozamról a magán-nyugdíjpénztári tag háromféle módon rendelkezhet. Vagy egy összegben adómentesen felveheti azt a pénztártól (lakcímre kiutalással, banki átutalással). Vagy átutaltathatja azt önkénes kölcsönös nyugdíjpénztári számlájára. Ez az összeg teljes adómentességet élvez, valamint az átutalt összeg 20 százaléka, de maximum 100 ezer forint adójóváírásként érvényesíthető a 2011. évi bevallásban. (Azok, akik 2020. január 1-jéig betöltik a nyugdíjkorhatárt, 130 ezer forint adójóváírást érvényesíthetnek.) De a tag azt is kérheti, hogy az állami nyugdíj-számláján írják jóvá.

A pénztárak 2011 márciusában levélben keresték meg azokat a tagokat, akik még nem nyilatkoztak az igénybevétellel kapcsolatban, és kérték, hogy jelezzék, milyen módon szeretnének hozzájutni a felvehető összeghez. A volt magán-nyugdíjpénztári tagok 2011. május 31-ig tehettek nyilatkozatot, és adhatták meg az utaláshoz szükséges adatokat (lakcím, bankszámlaszám, önkéntes nyugdíjpénztár neve, adószám, tagi azonosító). Ha valaki nem nyilatkozott, a magánnyugdíjpénztár a pénzt automatikusan a tag – a pénztári nyilvántartásban szereplő – lakcímére utalja ki a Magyar Postán keresztül. A volt tagnak járó összeget 100 ezer forintig a postai kézbesítő személyesen fizeti ki a lakcímen. Az első sikertelen próbálkozást követően a kézbesítő értesítőt hagy a címzettnél, amely alapján a tag a postai értesítőn szereplő postán veheti át a pénzt. A 100 ezer forint feletti összegek esetében a volt pénztártag a postai kézbesítőtől kapott értesítő alapján a postán veheti át a neki járó összeget. 

Az értesítést követő 10 munkanapon túl az át nem vett összeget a posta visszaküldi a magán-nyugdíjpénztárhoz, amely azt a Nyugdíjbiztosítási Alapnak utalja át. Az összeg a tag társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben létrejövő egyéni számlájára kerül.

A pénztárak a kiutalást követően elkészítik a tagokkal kapcsolatos elszámolásokat, majd rövid határidőn belül a tagok részére megküldik a számlaértesítőket. A számlaértesítőben a volt pénztártag pontos információkat kap az egyéni számlájáról és az őt megillető tagi kifizetés (hozamgarantált tőke feletti összeg, tagdíj-kiegészítés) összegéről is.

A PSZÁF tájékoztatója szerint  volt magán-nyugdíjpénztári tagok tehát legkésőbb 2011. augusztus végéig számíthatnak a kifizetésekre.  Vannak olyan magán-nyugdíjpénztárak, melyeknek egyes portfólióiban nem képződött reálhozam, ezeknél az érintettek nem számíthatnak ilyen jellegű kifizetésre.

portfólió reálhozam magán-nyugdíjpénztár posta nyugdíjrendszer kifizetés pszáf
Kapcsolódó cikkek