Hazait kellett volna venni - A legsikeresebb befektetési alapok
Az első fél évben voltak olyan portfóliókezelők is, akik helyesen tippelték meg a piacok jövőbeni alakulását, és olyanok is, akiknek ez kevésbé sikerült. A Concorde Befektetési Alapkezelő alapjai nyerték a hozamversenyt, a Platina alapok közül a kisbefektetők számára sajnos nehezen elérhető Delta, Alfa és Béta lett a legjobb; de a szélesebb körben is forgalmazott Citadella és Platina Pí is viszonylag magas, több mint 4 százalékos hozamot ért el hat hónap alatt. Az OTP Alapkezelőnél és az Accessnél ezzel szemben elszámították magukat a szakemberek. Előbbi társaság származtatott kötvényalapjai 20-30 százalékot estek fél év alatt, nemkülönben betliztek az Access-BWM Meggyőzően Kockázatos és Oázis 77 alapjai.
A részvényalapoknál is nagy eltérések vannak a hozamokban. Az első fél évben világviszonylatban is jól hasító BUX indexet követő alapok szépen teljesítettek, a 7 százalékot közelíti a féléves hozamuk. Roszszul jártak viszont azok, akik olyan országok részvénypiacán befektető alapot vásároltak, amelyeket kedvezőtlenül érintettek az arab világban kirobbant konfliktusok vagy a japán atomkatasztrófa. Ezek közé tartozik például a kőolajból behozatalra szoruló Törökország, nem meglepő hát, hogy a török részvényalapok 18-19 százalékos mínuszba kerültek hat hónap alatt, de a forint dollárral szembeni erősödése a többi feltörekvő piaci részvényalap árfolyamát is lerontotta.
Kifejezetten jó döntött az, aki az első fél évben kötvényalapba tette a pénzét. A hazai hitelpapírok iránt a kereslet megélénkült, és a hozamok is csökkentek, így a hosszú kötvényalapokon akár 6-7 százalékot is lehetett nyerni, míg a rövid kötvényalapok hozama 3-4 százalék körül alakult. A pénzpiaci és a likviditási alapok többsége 2-3 százalékos hozamot ért el, ez nagyjából megfelel az átlagos lekötött betéti kamatszintnek.
