A pénzmozgás elsősorban a térségünket, Lengyelországot, Csehországot, Magyarországot, illetve Törökországot és Dél Afrikát célozza. Magyarország esetében a Reuters külön kiemeli, hogy március óta havonta átlag 1 milliárd dollárnyi friss tőke érkezik a hazai eszközökbe, bár az ütem az utóbbi hetekben némileg lassult, és jelenleg a június közepi csúcsszint közelében ragadt, vagyis a külföldiek kezében lévő magyar adósságállomány olyan 3500 milliárd forint körül áll.
A Reuters külön felhívja a figyelmet, hogy a JPMorgan a múlt hónapban azt jelezte a befektetői felé, hogy csökkentsék a magyarországi kitettségüket a magánnyugdíjpénztári államosítás miatt. Lengyelország viszont más pozícióban van, gyakorlatilag az itteni kötvények számítanak a nagy kedvencnek, és jelenleg a külföldiek kezében már nagyobb az állampapír állomány, mint amennyi a lengyel intézményi szereplőknél van, a teljes adósságstruktúrán belül mintegy 28 százalékos.
Lapunk a befektetési alapokról szóló első féléves elemzéséből kiderül, hogy az abszolút hozamú és a feltörekvő piaci alapokkal sokat lehetett veszíteni az első hat hónapban. Rosszul jártak ugyanis azok, akik olyan országok részvénypiacán befektető alapot vásároltak, amelyeket kedvezőtlenül érintettek az arab világban kirobbant konfliktusok vagy a japán atomkatasztrófa. Ezek közé tartozik például a kőolajból behozatalra szoruló Törökország, nem meglepő hát, hogy a török részvényalapok 18-19 százalékos mínuszba kerültek hat hónap alatt, de a forint dollárral szembeni erősödése a többi feltörekvő piaci részvényalap árfolyamát is lerontotta.
