Előbbi eddig a torontói és montreali börzéket üzemelő TMX csoporttal volt tárgyalásban az egyesülésről, ám a kanadai társaság részvényesei nem támogatták egyhangúlag a fúziót, amitől ezért az LSE elállt.
A londoni tőzsdéhez más nagyobb szolgáltató is tartozik, például a milánói Borsa Italiana. A tőzsdefúziók közül több is tengerentúli szolgáltatók között történhet a következő években, így a New Yorki Euronext csoport és a Deutsche Börse is az egyesülést fontolgatja. A Nasdaqnak már volt próbálkozása megszerezni a londoni parkettet, ám az akkori ajánlatot egyértelműen ellenséges felvásárlásnak tekintették a londoni szolgáltató tulajdonosai. Akkor 12,43 fontot ígért egy LSE részvényért a new yorki csoport.
Az egyesülési (esetleg felvásárlási) spekulációknak köszönhetően emelkedett egyébként jelentősen az LSE árfolyama az utóbbi hónapokban, május közepe óta, mintegy 15%-os volt a drágulás. A Nasdaq vezetőségében egyébként felmerült az egyesülési ötlet a NYSE Euronext-el is, ám a mintegy 11,3 milliárd dolláros üzletet az amerikai versenyhivatal meghiúsította. A Nasdaq-London frigynek is több szabályozói engedélyeztetésen kellene átesnie.
A nagy nemzetközi tőzsdecsoportok egyesülését elsősorban a piaci konszolidáció kényszeríti ki, ami mögött az egyre bővülő számú alternatív kereskedési platform megjelenése áll. A technológiai fejlődés adta lehetőségek miatt ugyanis egyre komolyabban jelennek meg online tőzsdei szolgáltatások, függetlenül a nagyobb tőzsdéken elérhető szolgáltatásoktól, ami az utóbbiak esetében erőteljes nyomás alá helyezte a díjbevételeket.
