BUX 41,184.78
-0.17%
BUMIX 3,932.95
-0.39%
CETOP20 1,920.34
0.00%
OTP 10,355
+0.53%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+0.56%
-1.40%
ZWACK 17,200
+0.29%
0.00%
ANY 1,645
+3.46%
RABA 1,160
-2.11%
-0.88%
+2.50%
-2.44%
-0.92%
+0.52%
+12.27%
-1.72%
0.00%
-1.40%
OTT1 149.2
0.00%
-0.98%
MOL 2,812
-0.57%
-0.75%
ALTEO 2,350
+0.86%
-13.04%
-5.20%
EHEP 1,570
+21.24%
+2.94%
+0.13%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-2.16%
-8.11%
0.00%
SunDell 39,800
0.00%
+0.94%
-0.75%
-1.44%
-1.41%
-2.82%
NUTEX 10.45
0.00%
GOPD 12,500
0.00%
OXOTH 3,790
0.00%
-5.98%
NAP 1,200
-2.12%
0.00%
-4.15%
Forrás
RND Solutions
Pénz- és tőkepiac

Csalóka profitbővülés

Nőtt a bankok nyeresége, de csak papíron. A kamat- és a jutalékeredmény visszaesett, a külföldi leánycégek osztalékai és a csökkenő céltartalék vitte fel az adatot. A hazai bankok fele valójában veszteséges lehetett az első fél évben.

Papíron nőtt, de valójában inkább visszaesett a hazai hitelintézetek profitja az első fél évben – derül ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) frissen közzétett adataiból. A hazai részvénytársasági formában működő hitelintézetek 140,9 milliárd forintos adózott eredménnyel zárták az első hat hónapot, ez kevesebb mint 2 milliárd forinttal haladja meg a tavalyit. Ami a bankszektor nyereségessége szempontjából rossz hír, hogy tavalyhoz képest mind a kamat-, mind a jutalékeredmény visszaesett, sőt a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokon elért profit az egy évvel ezelőtti kétötödére zsugorodott.

Javította viszont az eredményt, hogy az idén mindössze 107,1 milliárd forintot kellett céltartalékolni, vagy veszteségként leírni, ami a fele a tavalyinak, ez valószínűleg főleg annak köszönhető, hogy egy-két nagyobb szereplő – köztük gyaníthatóan az MKB Bank – tavaly előre hozta portfóliói céltartalékolását, hogy az idei évet „tiszta lappal” kezdhesse. Az év hátralévő részében viszont emelkedhet a céltartalékok szintje, az extrém magas svájcifrank-árfolyam ugyanis ronthatja a portfóliók minőségét; igaz viszont az is, hogy a kormányzati és banki mentőcsomagok ezt a hatást tompítani tudják. A másik tényező, ami hozzájárult a bankok nyereségének növekedéséhez, az osztalék volt, a leánycégek a 2010-esnél 43 százalékkal többet, 78,4 milliárd forintot fizettek ki a magyar anyavállalataiknak.

A féléves nettó profit eloszlása a piaci szereplők között eléggé szórt lehet. Piaci források szerint a szektor szereplőinek körülbelül a fele veszteséges lehetett, miközben például az OTP Bank múlt hét végén kiadott második negyedéves jelentése szerint a magyarországi operáció az első hat hónapban 62,7 milliárd forintos adózott nyereséget könyvelt el, vagyis a vezető hazai hitelintézet vitte el iparági nyereség bő kétötödét. Emellett az OTP-é lehet valószínűleg a tetemes osztalékeredmény döntő többsége is, ez viszont jelentős részben a társaság külföldi leányaitól származott, vagyis a 140 milliárdnyi hazai banki profit hozzávetőlegesen felét külföldön termelték meg.

A bankok mérete is zsugorodott az elmúlt egy évben, az ágazati szintű mérlegfőösszeg június végére 27 520 milliárd forintra esett vissza, ez csaknem 8 százalékkal marad egy az egy évvel korábbitól, ami leginkább a devizaeszközök állományának megcsappanásával magyarázható. A szektor saját tőkéje eközben kismértékben emelkedett, és a tőkemegfelelési mutató is javult tavalyhoz képest, tehát az ágazat tőkésítettségével valószínűleg nincsenek problémák. A portfóliókkal ezzel szemben komoly gondok vannak, a hitelek több mint ötöde késedelmes már, és tíz százalék fölött van a 90 napon túl lejárt kölcsönök aránya. A lakossági hiteleknél tízből háromnál volt több-kevesebb megcsúszás június végén, és 11,87 százalék volt azok aránya, akik már három hónaposnál nagyobb késésbe estek a törlesztéssel.
Valamivel magasabb volt a problémás hitelek aránya a devizaadósok körében, mint a forintban eladósodottaknál. A PSZÁF adatai szerint a bankok eddig a lakossági hitelek több mint tíz százalékát tárgyalták újra, és strukturálták át, hogy segítsenek a nehéz helyzetben lévő adósokon. A könnyítések azonban csak részben oldották meg a problémákat, hiszen minden második átstrukturált hitel késedelmes már, és minden negyedik-ötödik adós a kritikus 90 napos megcsúszáson is túl van már.

A hitelintézeti fióktelepek mérlege valamivel jobban alakult a bankokénál. A társaságok adózott eredménye csaknem 10 százalékkal, 16,27 milliárd forintra nőtt, és ezek a cégek a kamateredményt is tudták javítani 2010-hez képest. A hátralékos lakossági hitelek aránya a fióktelepeknél alacsonyabb, mint a bankoknál, ezeknél a cégeknél viszont lényegesen több az átstrukturált kölcsön, jóformán minden ötödik adós részt vett már valamilyen adósmentő programban.

A szövetkezeti hitelintézetek profitja nagyjából 30 százalékkal csökkent 2010 első fél évéhez képest, a takarékok összesen 3,5 milliárd forint nyereséget értek el az első hat hónapban. A lakossági portfóliók minősége itt a legrosszabb, minden harmadik hitel hátralékos, sőt a devizahiteleknél – amelyekből a takarékok szerencsére viszonylag keveset folyósítottak – ez az arány már a 40 százalékot közelíti. A késedelmes hitelek magas aránya egyébként abból is adódhat, hogy a takarékszövetkezetek viszonylag kevés ügyfél hitelét ütemezték át.

A biztosítási szektor sem zárt igazán erős első fél évet. Az ágazat adózott eredménye 30 százalékkal lett alacsonyabb a tavalyinál, 19,3 milliárd forintot tett ki. Ez részben a különadónak is betudható, de annak is, hogy a biztosítók forgalma az idén mind az élet, mind a nem élet ágon csökkent. Az életbiztosításoknál a díjbevétel kicsit több mint 1 százalékkal, 227,9 milliárd forintra süllyedt, elsősorban az egyszeri díjas konstrukciók visszaesése miatt. Viszonylag komoly fellendülés volt a halálesetre szóló kockázati életbiztosítások piacán, ez viszont nem volt képes ellensúlyozni a többi népszerű, például a vegyes életbiztosításoknál jelentkező visszaesést. A nem életbiztosításoknál jóval markánsabb, 5,5 százalék körüli visszaesés volt a díjbevételeknél, a cascoszegmens csaknem 15, a jármű-felelősségbiztosítási pedig csaknem több mint 18 százalékot zsugorodott. Öröm az ürömben, hogy ha kisebb mértékben is, de a kárkifizetések is csökkentek az elmúlt 12 hónapban.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek