BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

EU-csúcs: nekünk is nagy a tét

Az eurót és áttételesen a forintot is a mélybe ránthatja, ha Merkel és Sarkozy a vasárnapi EU-csúcsig nem tud megegyezni az euróövezeti mentőalap reformjáról. A frontok megmerevedni látszanak, a piacok egyre idegesebbek.

Nem sikerült közös álláspontra jutniuk a legfontosabb euróövezeti vezetőknek azon a szerda éjjeli találkozón, amelynek célja a nagy reményekkel várt vasárnapi EU-csúcs döntéseinek előkészítése volt. A frankfurti egyeztetésen ugyanis kiderült: Németország és Franciaország továbbra is máshogy képzeli el az ideiglenes euróövezeti mentőalap (EFSF) reformját.

Nicolas Sarkozy francia elnök úgy véli, hogy az EFSF-nek gyakorlatilag bankként kellene működnie a jövőben. Felhatalmazást kapna a bajba került eurózóna-tagállamok kötvényeinek vásárlására – ez eddig az EKB feladata volt –, és kereskedelmi bankként közvetlenül az EKB-tól is kapna tőkét. Szakértők szerint ezáltal az EFSF „tűzereje” lényegesen növekedne, viszont közvetetten továbbra is az EKB finanszírozná a tagországok államháztartási hiányát.

Angela Merkel német kancellár ezzel szemben az úgynevezett biztosítói modellt favorizálja. E szerint az EFSF, ahelyett, hogy hatalmas összegeket ölne kötvénypiaci intervenciókba, inkább a befektetőket ösztönözné erre. Cserébe átvállalná a kockázat egy részét, becslések szerint 20-30 százalékát, így relatív kis ráfordítással nagy hatást tudna kifejteni. Szakértők szerint a vasárnapi csúcsig mindenképp egyezségre kellene jutni a kérdésben, az EFSF reformja ugyanis elengedhetetlen a válság kezeléséhez. A piacok negatívan reagáltak az eseményekre: a tőzsdék estek, az euró pedig enyhén gyengült a dollárral szemben.

Időközben sorra szivárognak ki az információk a vasárnapi csúcsról. A Bloomberg szerint az EFSF a GDP tíz százalékáig adhatna kölcsönt a tagországoknak, mielőtt azok komoly bajba kerülnek a kötvénypiacokon. Az olasz tízéves államkötvények hozama egyébként ismét a kritikus hat százalékos szint közelébe szökött fel. A Financial Times pedig úgy tudja, hogy 200-275 milliárd helyett csupán 70-90 milliárd euróba kerül majd a veszélyeztetett európai bankok feltőkésítése. A részletekről szintén vasárnap születhet döntés.

A tét: 290-re erősödik, vagy 310-re gyengül a forint eurónkénti árfolyama

„Áttörheti a 300-as határt és akár a 310-es szintig is gyengülhet a forint az euróval szemben a jelenlegi 298-as szintről, ha a piacok számára csalódást keltő eredmény születik a vasárnapi euróövezeti csúcson” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője szerint ennek oka egyrészt az, hogy térségünk gazdaságilag főleg az eurózónától függ, így válságának mélyülése minket is lehúzna. Másrészt ebben az esetben a befektetők még inkább menekülnének az EU-n belüli kockázatosabb eszközökből, márpedig a forint – például az euróhoz képest – továbbra is utóbbi kategóriába számít. Ha viszont a piacokat meggyőző, tartós megoldást előrevetítő megállapodással zárul a csúcs, akkor akár a 290-es szint is elérhetővé válik a forintnak, tette hozzá. A vasárnapi EU-csúcson először a 27 tagország állam és kormányfői tanácskoznak majd többek között a gazdasági kormányzás erősítéséről és a pénzügyi piacok megregulázásáról – ezen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is –, majd ezt követően jön a sorsdöntőnek beharangozott, de már csak szűk körű meeting, amelyen az eurózóna-tagállamok vezetői döntenek a válságkezelési intézkedésekről. A Világgazdaság azon kérdésére, milyen álláspontot képvisel majd a tárgyalandó témákban a magyar miniszterelnök, Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője úgy válaszolt: a magyar álláspont részletes kifejtése csak a végleges előterjesztések ismeretében lesz lehetséges, részletes tájékoztatást pedig az ülés után adnak majd.




A frontok megmerevedni látszanak, a piacok egyre idegesebbek.

Wéber Balázs A tét: 290-re erősödik, vagy 310-re gyengül a forint eurónkénti árfolyama „Áttörheti a 300-as határt és akár a 310-es szintig is gyengülhet a forint az euróval szemben a jelenlegi 298-as szintről, ha a piacok számára csalódást keltő eredmény születik a vasárnapi euróövezeti csúcson” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál. Az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője szerint ennek oka egyrészt az, hogy térségünk gazdaságilag főleg az eurózónától függ, így válságának mélyülése minket is lehúzna. Másrészt ebben az esetben a befektetők még inkább menekülnének az EU-n belüli kockázatosabb eszközökből, márpedig a forint – például az euróhoz képest – továbbra is utóbbi kategóriába számít. Ha viszont a piacokat meggyőző, tartós megoldást előrevetítő megállapodással zárul a csúcs, akkor akár a 290-es szint is elérhetővé válik a forintnak, tette hozzá. A vasárnapi EU-csúcson először a 27 tagország állam és kormányfői tanácskoznak majd többek között a gazdasági kormányzás erősítéséről és a pénzügyi piacok megregulázásáról – ezen részt vesz Orbán Viktor miniszterelnök is –, majd ezt követően jön a sorsdöntőnek beharangozott, de már csak szűk körű meeting, amelyen az eurózóna-tagállamok vezetői döntenek a válságkezelési intézkedésekről. A Világgazdaság azon kérdésére, milyen álláspontot képvisel majd a tárgyalandó témákban a magyar miniszterelnök, Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője úgy válaszolt: a magyar álláspont részletes kifejtése csak a végleges előterjesztések ismeretében lesz lehetséges, részletes tájékoztatást pedig az ülés után adnak majd. Kőzápor alatt szavaztak a megszorításokról Lapzártánk után szavazott a görög parlament az EU–IMF–EKB hármas által elvárt újabb megszorító csomagról, amelynek elfogadása feltétele annak, hogy az ország megkapja a trojkától az első mentőcsomag aktuális, a csőd elkerüléséhez feltétlenül szükséges nyolcmilliárd eurós részletét. Az újabb takarékossági intézkedések keretében mintegy 30 ezer állami alkalmazottat küldhetnek el egy éven belül, húsz százalékkal csökkennek a bérek a közszférában, és újabb adóemelésekre kerül sor. A szavazást megelőzően ezúttal is több tízezer tüntető vonult Athénban a parlament épülete elé, ahol egy részük összecsapott a rendőrökkel. A tiltakozók szerint az újabb megszorítások kilátástalan anyagi helyzetbe hozzák a családokat, és nyomorba taszítják a görög társadalom egy jelentős részét. Görögországban már két napja áll az élet a tömeges sztrájkok miatt.

Bár a közvetlen csőd elkerüléséhez szükséges hitelrészlet átutalását mai ülésükön hivatalosan is engedélyezhetik az euórövezet pénzügyminiszterei, ez még nem jelenti azt, hogy a görögök meg is kapják a pénzt. A Handelsblatt szerint ugyanis az IMF elzárkózik a kifizetéstől, és a vasárnapi EU-csúcs sikerétől teszi függővé az átutalást. A nyolcmilliárd euróból az EU 5,8 milliárdot vállal magára, míg a Nemzetközi Valutaalap 2,2 milliárd euróval járulna hozzá.-->

Google News Világgazdaság
A legfrissebb hírekért kövess minket a Világgazdaság.hu Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.