Putyin kezd begőzölni: nagyszabású nukleáris gyakorlatok kezdődtek Oroszországban – ballisztikus és cirkálórakétákat lőttek ki
Oroszország nagyszabású, háromnapos nukleáris hadgyakorlatot kezdett, amelynek részeként ballisztikus és manőverező robotrepülőgépek indítását is gyakorolják. A moszkvai védelmi minisztérium közlése szerint a május 19. és 21. között zajló manőverek célja annak begyakorlása, miként készítenék elő és alkalmaznák az orosz nukleáris erőket egy esetleges agresszió esetén.
Moszkva nem viccel
Az orosz tájékoztatás szerint 64 ezer katona és 7800 haditechnikai eszköz vesz részt a hadgyakorlaton. A manőverekbe bevonják az orosz rakétaerőket, az Északi Flottát és a Csendes-óceáni Flottát, a nagy hatótávolságú légierőt, valamint
- a leningrádi
- és a központi katonai körzet egységeit is.
A védelmi minisztérium több mint 200 rakétaindító rendszerről, 140 repülőgépről, 73 felszíni hadihajóról és 13 tengeralattjáróról tett említést, utóbbiak között nyolc stratégiai nukleáris tengeralattjáró is szerepel.
Az oroszok óriási nukleáris haderőt fejlesztenek
Moszkva hivatalosan védelmi jellegűnek állítja be a hadgyakorlatot. Az orosz kommunikációban a nukleáris erők felkészítése rendre úgy jelenik meg, mint válaszlépés a külső fenyegetésekre, illetve annak demonstrálása, hogy az ország nukleáris elrettentő képessége működőképes. Ez a narratíva nem új: Oroszország az ukrajnai háború 2022-es kezdete óta többször is látványosan hivatkozott nukleáris arzenáljára, miközben a Nyugat ezt jellemzően
nyomásgyakorlásként és politikai üzenetként értékelte.
A Reuters szerint Fehéroroszország hivatalosan azt hangsúlyozza, hogy a gyakorlat nem irányul egyetlen ország ellen sem, és nem veszélyezteti a régió biztonságát. A nyugati és ukrán értelmezés ezzel szemben jóval borúlátóbb: szerintük az oda telepített orosz nukleáris fegyverek növelik a NATO keleti szárnyára nehezedő nyomást, és tovább emelik a félreértésekből vagy hibás helyzetértékelésből fakadó eszkaláció kockázatát.
Nem lett belőle katasztrófa – még
A hadgyakorlat gazdasági szempontból közvetlen piaci sokkot egyelőre nem okozott, de az ilyen bejelentések hozzájárulnak ahhoz a kockázati felárhoz, amelyet a befektetők Kelet-Európával, az energiapiaccal és a védelmi kiadásokkal kapcsolatban már beáraztak. A régió biztonsági helyzete a háború kezdete óta tartósan hatással van a kormányzati költségvetésekre,
a hadiipari megrendelésekre és az energiaellátási döntésekre is.
Magyarország számára a fejlemények elsősorban a NATO keleti szárnyának biztonsági helyzete, az energiapiaci kockázatok és a régiós befektetői hangulat miatt lehetnek fontosak.
