Lesújtó EKB-vélemény

Hosszasan sorolta tegnap közzétett véleményében az Európai Központi Bank (EKB) a Nemzetgazdasági Minisztériumnak (NGM) a kedvezményes árfolyamú végtörlesztésrÕl szóló törvényjavaslatával kapcsolatos kifogásait. A frankfurti székhelyÛ intézmény a Vítor Constancio alelnök által jegyzett levélben nehezményezte például, hogy az NGM – bár kötelessége lett volna – elmulasztotta az EKB-val való konzultációt a törvény elfogadása elÕtt. A minisztérium ugyan elküldte a központi bankhoz a szeptember 19-én a javaslat szövegét, de még csak sürgÕs elbírálást sem kért. Ehhez képest a parlament már aznap elfogadta az idÕközben többször módosított jogszabálytervezetet, amely szeptember 29-én hatályba is lépett. Az EKB úgy véli, a törvényjavaslat elfogadását fel kellett volna függeszteni addig, amíg a frankfurti intézmény nem véleményezte.

Magáról a törvényrÕl egyébként lesújtó véleménye van az EKB-nak. Az intézmény szerint a bankrendszer kedvezményes árfolyamú végtörlesztésbÕl származó vesztesége hátrányosan befolyásolja a bankok tÕkehelyzetét, ráadásul mindez egy olyan helyzetben történik, amikor a hitelintézetek tÕkefelhalmozó képessége a különadók miatt korlátozott. Mivel a magyarországi bankszektor nagyjából 60 százaléka külföldi csoportok tulajdonában van, ez a káros hatás az anyabankokra is átgyÛrÛzhet, kedvezÕtlenül hathat a konszolidált nyereségükre. Emiatt – bár a külföldi anyabankok elvileg képesek lennének a magyarországi veszteségek kezelésére – félÕ, hogy a szebb konszolidált eredmény érdekében az itteni forrásokat más, jövedelmezÕbb leányvállalatokhoz csoportosítják át, ami hosszabb távon gyengítheti a magyar bankok hitelezési képességét.

A gazdaság egészére is káros hatással lehet a végtörlesztés. Az EKB szerint számolni kell a forint leértékelÕdésével, a magasabb kockázati felárral, a belföldi kamatok emelkedésével. Mivel a hitelezési lehetÕségek szÛkülnek s a feltételek szigorodnak, a növekedése is gyengébb lehet a korábban vártnál. KedvezÕtlen hatással lehet a növekedésre az is, ha a külföldi befektetÕk szemében romlik Magyarország megítélése. Mindezek az államháztartást is negatívan érinthetik. A gyengébb növekedés és az országkockázattal rendszerint együtt emelkedÕ kamatok ugyanis növelhetik a költségvetés hiányát. A frankfurtiak szerint ha a törvényjavaslat határon átnyúló hatásokkal jár, akkor az uniós jogszabályok szerint is kérdéses lehet, megfelel-e a tÕke és fizetések szabad áramlásáról szóló szerzÕdésnek.

Az érintett hitelek összege aktuális árfolyamon mintegy 175 milliárd forint volt, a lakosságnak azonban ebbÕl csak valamivel több mint 130 milliárdot kell majd visszafizetnie, vagyis minden egyes hiteles hozzávetÕlegesen 1,5 millió forintot nyer a végtörlesztéssel.

A forintalapú kiváltó hitelek folyósítása még nem indult be. Október végéig mindössze 485 ügyfél kapott ilyet alig 2,2 milliárd forint értékben. Az esetek többségében a bankok saját devizaadósaik hiteleit váltják át forintalapúra.

Az érintett hitelek összege aktuális árfolyamon mintegy 175 milliárd forint volt, a lakosságnak azonban ebbÕl csak valamivel több mint 130 milliárdot kell majd visszafizetnie, vagyis minden egyes hiteles hozzávetÕlegesen 1,5 millió forintot nyer a végtörlesztéssel.

A forintalapú kiváltó hitelek folyósítása még nem indult be. Október végéig mindössze 485 ügyfél kapott ilyet alig 2,2 milliárd forint értékben. Az esetek többségében a bankok saját devizaadósaik hiteleit váltják át forintalapúra. -->