A volt házelnök beadványával kapcsolatban az MTI-nek kedden elmondta: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényhez benyújtott indítványa lehetővé teszi, hogy lakóingatlan vásárlására, felújítására felvett akkor is végtörleszthető legyen, ha a biztosíték nem kizárólag lakóingatlan volt.
A politikus szerint a végtörlesztési igény bejelentési határidejének február 28-ra tolására, illetve az ügyintézési határidők 120 napra hosszabbítására is szükség van annak érdekében, hogy elegendő idő maradhasson a devizahitelek esetleges forintra váltására. Szili Katalin emellett az eredeti szabályozást kiterjesztené a január 1-után kötött szerződésekre is.
Az egyösszegű, rögzített árfolyamú végtörlesztésről szóló jogszabályt szeptember 19-én fogadta el a parlament, és szeptember 29-én lépett hatályba. A törvény átmeneti időre lehetővé tette, hogy az adósok ingatlanfedezetes devizaalapú hitelüket rögzített - svájci frank esetében 180, euró esetében 250, japán jen esetén 2 forintos - árfolyamon végtörleszthessék. Ezen árfolyamok alkalmazása akkor kötelező a pénzintézeteknek, ha az árfolyam a kölcsön folyósításakor nem volt magasabb, valamint a hitelfolyósító június 30-ig nem mondta fel a kölcsönszerződést. Az igénybejelentésre december 30-ig van lehetőség.
A parlament egy héttel később már módosított a végtörlesztéssel összefüggő adószabályozáson, lehetővé téve, hogy ne csak a lakáscélú devizaalapú hitelek végtörlesztése esetén járjon mentesség a személyi jövedelemadó és az ajándékozási illeték alól, hanem a szabad felhasználású jelzáloghiteleknél is, ha fedezetük ingatlan.
Az Országgyűlés október 10-én a devizában törlesztő adósok hitelszerződéseire is kiterjesztette az egyösszegű, rögzített - svájci frank esetében 180 forintos - árfolyamon történő végtörlesztés lehetőségét.
