Kijev legfontosabb szövetségese közölte: ennyi volt, nem ad több pénzt Ukrajnának
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLengyelország a jövő heti NATO-csúcstalálkozón már nem támogatja automatikusan az Ukrajnának szánt újabb pénzügyi kötelezettségvállalásokat – erről beszélt Donald Tusk lengyel miniszterelnök pénteken Varsóban. A kijelentés különösen nagy jelentőségű, mert Varsó az orosz–ukrán háború kezdete óta Kijev egyik legfontosabb katonai, logisztikai és politikai támogatója volt, most azonban egyre határozottabban helyezi előtérbe saját biztonsági és pénzügyi érdekeit.
Tusk a sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy Lengyelország továbbra is támogatja Ukrajnát az Oroszország elleni háborúban, ugyanakkor úgy fogalmazott, Varsónak óvatosnak kell lennie, amikor újabb pénzügyi vállalásokról dönt. A lengyel kormányfő szerint országa különleges helyzetben van, mivel az Európai Unió keleti határának védelmében Lengyelország viseli a legnagyobb terhet.
Lengyelországnak saját, komoly felelőssége van az Európai Unió keleti határának védelmében. Ukrajna harcol, de Lengyelország viseli a határvédelem fő terhét, ezért különleges elbánást érdemel
– fogalmazott. Elmondta azt is, hogy már utasította a külügy- és a védelmi minisztert a NATO-csúcson képviselendő lengyel álláspontról.
Kijev 70 milliárd euró új támogatásra számít
A Bloomberg értesülése szerint a NATO vezetői a jövő heti ankarai csúcstalálkozón olyan közös nyilatkozatot készülnek elfogadni, amelyben a tagállamok 2026-ra és 2027-re összesen 70 milliárd euró (mintegy 28 300 milliárd forint) új támogatást ígérnének Ukrajnának. Tusk nyilatkozata alapján azonban Lengyelország már nem kíván automatikusan csatlakozni minden újabb pénzügyi kötelezettségvállaláshoz, hanem saját biztonsági és költségvetési szempontjait is nagyobb súllyal veszi figyelembe.
Zelenszkijtől még a legmagasabb lengyel állami kitüntetést is visszavették
Az elmúlt időszakban a lengyel-ukrán viszonyt nemcsak a háború finanszírozásáról szóló vita terhelte. A két ország között ismét előtérbe kerültek a második világháború történelmi kérdései, miután Volodimir Zelenszkij ukrán elnök egy olyan katonai egységről nevezett el alakulatot, amely a második világháborús ukrán nacionalista felkelőkhöz kötődik.
Kijev az Ukrán Felkelő Hadsereget a függetlenségért folytatott gerillaharc részeként tekinti, míg Lengyelország szerint a szervezet felelős a volhíniai mészárlásokért, amelyek során 1943 és 1945 között becslések szerint mintegy százezer lengyel civil vesztette életét. A vita odáig fajult, hogy Zelenszkijt megfosztották Lengyelország legmagasabb állami kitüntetésétől.
Donald Tusk ugyanakkor jelezte, hogy pénteken Varsóban találkozott a két ország külügyminisztere, és a tárgyalások alapján szerinte vannak arra utaló jelek, hogy
Ukrajna felismerte: a történelmi vitákat inkább párbeszéddel kell rendezni, nem pedig tovább élezni.
A lengyel miniszterelnök szerint ez javíthatja a kétoldalú kapcsolatokat, ugyanakkor világossá tette, hogy Varsó a jövőben saját nemzeti érdekeit és biztonsági szempontjait is hangsúlyosabban kívánja érvényesíteni az Ukrajnának nyújtott további támogatásokkal kapcsolatban.
Nagyon veszélyes vizekre evez a NATO, ha a jövő heti csúcson elismeri Ukrajna új státuszát
A július 7–8-i ankarai NATO-csúcstalálkozón Ukrajna azt szeretné elérni, hogy a szövetség hivatalosan is biztonsági hozzájárulóként ismerje el, ne csupán támogatásra szoruló partnerként tekintsen rá.
- Kijev szerint az ukrán hadsereg harctéri tapasztalata, a NATO-val való egyre szorosabb együttműködés és a közös kiképzési, valamint védelmi programok már ma is érdemben erősítik a szövetség biztonságát.
- Az ukrán vezetés emellett hosszú távú, kiszámítható pénzügyi kötelezettségvállalásokat is szorgalmaz a nyugati országoktól, hogy a hadiipari termelést évekre előre tervezni tudja.
- Mindez különösen érzékeny időszakban kerül napirendre, amikor egyes NATO-tagállamok – köztük Lengyelország – már óvatosabban viszonyulnak az újabb pénzügyi támogatásokhoz.
