– Egy éve helyezte ki az első hitelét a szegények bankja néven ismert Kiútprogram. Milyen eredményekről tudnak beszámolni?
– Eddig összesen 86 hitelt helyeztünk ki, döntően romák számára. Jelenleg az ügyfelek mintegy negyedéről látszik, hogy nem sikerült a vállalkozás. Az első hitelkihelyezések tavaly történtek meg. Télen nagyon komoly válságba kerültek az ügyfeleink, aminek legfontosabb oka a külső körülmények változása. Ebben az időszakban a közfoglalkoztatás megszüntetése lökésszerűen csökkentette a legszegényebbek jövedelmét, emiatt egyáltalán nem volt fizetőképes kereslet. A a vártnál alacsonyabban alakult, emiatt nőtt a fizetésképtelenné váló vállalkozások száma. Pár hónapra leállítottuk a további hitelek kihelyezetését, ameddig feldolgoztuk a tapasztalatokat.
– Mikor indult újra az új csoportok szervezése, illetve az új hitelek kihelyezése?
– Májusban kezdtük el az új csoportok szervezését. Legfontosabb következtetésünk az volt az ügyfelek kiválasztásánál, hogy nagyon fontosak a vállalkozói készségek, és az, hogy az ügyfélnek legyenek még társadalmi kapcsolatai.
– Nem is történt hitelkihelyezés a legszegregáltabb körzetekben?
– Épp ellenkezőleg, az elején ez volt túlsúlyban. Kiderült, hogy ez nem működik elég jól, ezért olyan ügyfeleket kell keresni, akiknek vannak aktív kapcsolódási pontjai a cigánytelepen kívül is. A nem mélyszegénységben élők között is sokaknál hiányzik a kockázatvállalás, a hirtelen döntésképessége, inkább alkalmazotti típusúak.
– És számos nehézséggel is szembe kellett nézni. Például, OKJ-s képesítés kell a vállalkozáshoz, és adósságot sem szabad halmozni.
– Az OKJ-s képesítés hiánya miatt sokan kimaradtak, hiszen nem volt mód arra, hogy vállalkozói igazolványt kapjanak. A tapasztalataink sem voltak jók a felnőttképzés, átképzés jelenlegi rendszerével kapcsolatban. Sokan szerepeltek a KHR-listán is, azonban nem is feltétlenül az összege számít, hanem a különböző adósságok száma, illetve a létrejöttük módja. Más a helyzet, amikor valaki felvett egy hitelt, mert megszorult, és más az, aki számos hitelt vett fel, de a szándék sem volt, hogy visszafizesse. Picit újragomboltuk a program módszereit és az ügyfélkiválasztás módját. Most úgy látjuk, hogy a program hatékonyabban működik. Ugyanakkor van egy szezonális ciklus. A kereskedésen kívül jellemzőek a mezőgazdasági vállalkozások, ahol a telek az igazán nehezek.
– A Start-kártyával kapcsolatosan sikerült eredményeket elérni?
– A Start-kártyáról szóló törvény minket érintő része arról szól, hogy ha valaki tartós munkanélküli, akkor a foglalkoztató számára elengedik a járulékfizetést az alkalmazása után. Ez a törvény teljesen érthetetlen okból nem vonatkozik az egyéni vállalkozókra és őstermelőkre, ami nyilvánvalóan versenyhátrányt jelent. Az egyéni vállalkozó kétféle járulékot fizet: egyet mint saját alkalmazója, egyet pedig úgy, mint alkalmazott. Mi a járuléknak csak a vállalkozói részéről beszélünk. Ráadásul ügyfeleink a programba lépés előtt semmilyen adót és járulékot nem fizettek. A program kezdete óta az ügyfelek és munkatársak többlet adóbefizetése közel 110 millió forint, ehhez jön a körülbelül 15-20 millió forint segélymegtakarítás.
A program eleje óta folynak tárgyalások arról, hogy megváltoztassák a törvényt. Még a Bajnai-kormány idején kezdődtek a tárgyalások, de nem sikerült elérni a módosítást. Viszont abban megállapodtunk, és szerződést kötöttünk arról, hogy egy évre odaadják a járulék összegét készpénzben. Mi ezt a pénzt továbbítottuk a vállalkozóinknak, amelyet ők végül befizettek. Az összeg nem minket támogatott, még azt sem mondanám, hogy a vállalkozóinkat, csupán megteremtette az esélyegyenlőséget. Az új kormány felülvizsgálta a támogatásokat, de végül ez év májusáig ők is biztosították a vállalkozói járulékfizetéshez szükséges összeget.
– Az új kormánnyal is tárgyalnak?
– Jelenleg több kormányzati szervvel is tárgyalunk. Az említett szerződés korábban a Szociális és Munkaügyi Minisztériumhoz tartozott, most a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz került át. A törvénymódosítás kérdése azonban nyilvánvalóan nem a NEFMI-hez, hanem az Nemzetgazdasági Minisztériumhoz tartozik. Egy másik, vállalkozásfejlesztési támogatási szerződés pedig a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumhoz tartozik, velük most reménykeltő megbeszélések zajlanak. Ott van még a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Társadalmi Felzárkózásért Felelős Államtitkársága is. Igazán komolyan, a maga teljességében senki nem foglalkozik ezzel a kérdéssel a szervek közül. Elkészítettünk egy törvénymódosítás-tervezetet, amelyben az áll, hogy a Start-kártya hatálya kiterjedjen egyéni vállalkozókra is.
Azt számoltuk ki, hogy az ügyfelek valamint a Kiútprogram befizetései egy picivel meghaladták az állami támogatásokat. Ugyan az EU 1,4 millió euróval támogatta a programot, de ha a magyar államháztartás szempontjából nézzük, akkor a program nullszaldós.
– Ez egy kísérleti program, amelyben négyszáz kihelyezését tervezték. Látnak-e esélyt arra, hogy ez egy nagyobb program keretében tudjon majd működni?
– Az eddigi tapasztalatok alapján érdemes ezt a programot folytatni. Egy növekedési periódusban különösen alkalmas lehet a társadalmi felzárkózásra, integrálódásra. Nagy probléma a finanszírozás. Ha nem látjuk ennek a folytatását, nem tudunk további hiteleket kihelyezni. Novembertől csak azokkal foglalkozunk, ahol már korábban összeállt a csoport, új településeken már nem hirdetjük meg a programot. Ha minden rendben megy, akkor reményeink szerint 200 hitelkihelyezésig fogunk eljutni. Ez egy komplett programmá tudna válni, ha lenne állami szándék. Meglepő módon a szlovák politikusok érdeklődnek a Kiútprogram iránt. Egy pozsonyi konferenciaelőadás nyomán jelentkeztek az illetékes szlovák minisztérium szakpolitikusai. Olyan mélyen érdeklődtek a program részletei iránt, ahogy Magyarországon még senki.
– Most újra beindul a közfoglalkoztatás. Az Önök ügyfelei nem gondolják azt, hogy inkább elmenjenek közmunkásnak, mint a vállalkozást válasszák?
– A közmunkából nyomorszinten lehet megélni, csak arra elegendő, hogy nem hal éhen az ember. Azoknak, akik ki akarnak törni a mélyszegénységből, jelenleg Magyarországon nagyon kevés esély kínálkozik a Kiútprogramon kívül.
– Milyen változásokat okozhat például az új köznevelési törvény? Például a tankötelezettség 18 évről 16 évre való csökkentése. Ez hosszabb távon befolyásolhatja-e a programot?
– Az igazság az, hogy a képzettség hiánya nagyon befolyásolja a programot. Számos ügyféllel azért nem tudunk szerződni, mert nincs meg a szükséges iskolája. A minimum az OKJ-s képzés lenne. Azt látjuk, hogy azok az ügyfeleink teljesítenek jobban, akik érettségit középiskolába járatják a gyerekeiket. A számítógéphasználat a legszegényebbek körében is terjed és nagyon fontos eszköze lehet a kitörésnek. A tankötelezettségi korhatár csökkentése azt sugallja az ügyfeleinknek is, hogy nem olyan fontos a tanulás. Ennek hosszabb távon negatív hatása lesz.
Névjegy
Molnár György 1977-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem matematika szakán, 1978 óta az MTA-KTI kutatója. 1995-ben lett a közgazdaságtudományok kandidátusa. Foglalkozik a mélyszegénységben élők számára való mikrohitelezés kérdéseivel is. 2005 óta tagja az MTA Statisztikai Bizottságának.
