„Mi is azt halljuk a cégektől, hogy fájnak nekik egyes intézkedések, például a különadók. Ha azonban ezek valóban csak két-három évre szólnak, akkor együtt tudnak vele élni” – jegyezte meg ezzel összhangban Dirk Wölfer, a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara kommunikációs osztályvezetője. Ezzel együtt a Magyarországon 250 ezer embernek munkát német cégek továbbra is elkötelezettnek tűnnek hazánk iránt, jelentős részben a kvalifikált munkaerő miatt.
„A német cégek többsége azért jött ide, hogy Németországban megszokott minőségű termékeket gyártson exportra versenyképes áron. Ebből a szempontból Magyarország továbbra is megfelelő hely, az itt lévő cégek többsége elégedett a munkaerő képzettségével. A hangsúly ma már a kreativitáson van, nem pedig azon, hogy minél olcsóbb dolgozókat találjanak ” – magyarázta Koch. Kérdésre válaszolva hozzátette: utóbbi okok miatt lát esélyt a növekedésére, és hosszú távon megvalósíthatónak tartja az egymillió plusz munkahely teremtéséről szőtt kormányzati terveket. Ehhez azonban az is kell, hogy ne konkurenciaként, hanem partnerként kezeljék a német cégeket.
Problémák természetesen az oktatás területén is vannak, például a mérnök- vagy a szakmunkásképzésben. „Míg közgazdászt könnyebben találunk, mérnököt sokáig kell keresni, forgácsolókból, hegesztőkből és lakatosokból pedig folyamatos hiány van” – mondta a Világgazdaságnak Oláh Antal, a Knorr-Bremse Hungária Kft. ügyvezető igazgatója. A cég ezért már tanulmányaik idején behálózza a tehetségesnek ítélt diákokat, például gyakorlati képzést kínálva nekik.
A Kecskeméten állami támogatással új gyárat építő cég vezére egyúttal kifogásolta, hogy nincs megfelelő párbeszéd a vállalatok és a kormányzat között. Mint mondta, „több kezdeményezésre és türelemre lenne szükség mindkét oldalon. Magyarországon a politika és a gazdasági kultúra területén három-négyszáz éves elmaradások vannak.”
